A bűvös vadász - Zsótér az Erkelben rendezett

Zsótér Sándor rendezésében mutatja be Carl Maria von Weber operáját, A bűvös vadászt a Magyar Állami Operaház. A darab utoljára 70 éve szerepelt az Operaház repertoárján.

"A bűvös vadász alapmű, de Magyarországon sajnos nagyon sokáig méltatlanul mellőzték. Klasszikus alkotás, de ahogy Zsótér Sándor hozzányúl, abban az ínyencek is megtalálhatják az örömüket. Az Erkelben tűztük először műsorra, hogy megmutassuk: itt akár újítani is lehet" – mondta Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az év utolsó premierjét felvezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

 

buvos3 foto csibi szilvia resize

Fotó: Csibi Szilvia


Az opera vasárnaptól hat alkalommal látható az Erkel Színházban, majd május végén a Faust Fesztivál keretében két alkalommal az Operaház színpadán is bemutatkozik. A Halász Péter által vezényelt opera főbb szerepeiben – kettős szereposztásban – Kovácsházi István és Nyári Zoltán, Fodor Beatrix és Szabóki Tünde, Rácz Rita és Wierdl Eszter, valamint Palerdi András és Cser Krisztián látható.


Halász Péter, az Operaház főzeneigazgatója, a darab karmestere szerint Carl Maria von Weber műve az operairodalom egyik remekműve, egészen csodálatos zene, amelyhez "nem egyszerű felnőni". Kiemelte, hogy két kórus, az Operaház Erkel-kórusa és a Honvéd Férfikar is közreműködik az előadásban.


"Azt szokták mondani, hogy a későbbi német romantika ebből a műből nőtt ki. A bűvös vadász ugyanakkor önmagában alkot egy stílust, más Weber-operák sem hasonlíthatók hozzá. Hadd idézzem Wilhelm Furtwänglert, aki azt mondta, hogy a német lélek és a német erdő a két főszereplője ennek az operának" – fogalmazott Halász Péter.

 

 

Zsótér Sándor rendező hangsúlyozta, hogy eddigi munkássága főleg a prózai színházhoz kötődik, ezért is nagy kihívás volt számára az Operaház felkérése. Kiemelte, hogy örömmel működött együtt Ambrus Mária díszlettervezővel, Benedek Mari jelmeztervezővel, Ungár Júlia dramaturggal és Ladányi Andrea koreográfussal - aki szerepel is az előadásban -, valamint az énekesekkel.


"Először kicsit bárgyúnak tűnik a librettó, de ha az ember belemegy a szövegbe, akkor világossá válik, mennyire fontos és jelentőségteljes, a darab pedig mennyire komplikált. A rendezői munka egyik legfontosabb része az volt, hogy aktiváljuk a nehezen megragadható, fura passzivitást mutató alakokat" – magyarázta a rendező.


Zsótér Sándor szerint a darab arra sarkallhat, hogy "adjunk magunknak egy próbaévet", amikor megvizsgáljuk a bennünk élő árnyoldalt, a bennünk működő irgalmat és kárhozatot és azt, mit nevezhetünk jónak és rossznak.

 

buvos1 foto csibi szilvia resize

Fotó: Csibi Szilvia

 

Theodor W. Adorno: Amiről a Bűvös vadász valójában szól

 

"Hogy miről szól A bűvös vadász valójában, arról kevés dolog árulkodik olyan pontosan, mint Max mondata: „Esténként gazdag zsákmányt hoztam.” A sorsdráma alatt valódi cselekményként egy archaikus rejtőzik. A sorskényszer, amely azt parancsolja Maxnak, hogy Kasparral bűvös golyót öntsön a menyasszony elnyerése érdekében, abból az időből ered, amikor a férfinak vadászként élelmet kellett a szeretett nőnek szereznie, sőt az élelemmel megszerezni/megváltani. Ami azonban meggátolja a vadászt a zsákmány megszerzésében, nem az ördög, ahogy a szereplők vélik, és ahogy talán a szerzők érthették. Hanem a nagyon titkos keresztényi tiltakozás a pogány zsákmányjoggal szemben, amely bűnbe keveredett életet csak másik élővel cserél ki. Max nem véletlenül énekel arról, ahogy szerelmese néven nevezi: „Bár megfenyegetve, örült a gyilkosnak Agathe szerelmes pillantása.” De ahhoz, hogy Agathe öröme beteljesüljön, a fenyegetésének is be kell teljesülnie. Ez a dialektika értelmében ugyanazon erők által történik, amelyeknek régi jogát meg kell törni. A hajdani természetistenek, kiűzetve egy olyan világból, ahol a vadászok erdésszé háziasítva élnek, gonosz szellemekként térnek vissza, és az ember elpusztítására törnek azzal, hogy visszahívják a zsákmányjog már elmúlt hatalmába. Ezért az, hogy Maxnak egész a végéig egyetlen döntő lövése sem sikerül, nem rossz, hanem jó előjel, és vadászhivatala betöltésének elnapolása semmi más, mint hogy az ő sorsa által a természet démonai megbékíttetnek, és egyben hatalmuktól megfosztatnak. A bűvös vadász az utolsó vadász; az eltévedt golyóval igazából szabaddá „lövi” magát a menyasszonyvásártól és a vér törvényétől."

 

buvos7 foto nagy attila resize

Fotó: Nagy Attila

 

 

Carl Maria von Weber: A bűvös vadász

Bemutató az Erkel Színházban
2014. december 14.

– A sajtóanyag egyes részletei a produkció műsorfüzetében szerepelnek. Szerzője Ungár Júlia. –

Karmester Halász Péter


Ottokar, herceg Busa Tamás / Haja Zsolt
Kuno, hercegi örökös jogú erdész Gábor Géza / Rácz István
Ágota, a lánya Fodor Beatrix / Szabóki Tünde
Anci, fiatal rokon Rácz Rita / Wierdl Eszter
Kaspar, első vadászlegény Palerdi András / Cser Krisztián
Max, második vadászlegény Kovácsházi István / Nyári Zoltán
Remete Berczelly István / Kováts Kolos
Kilian, gazdag paraszt Beöthy-Kiss László / Kiss Péter
Samiel, a fekete vadász Ladányi Andrea


Zeneszerző Carl Maria von Weber
Szövegíró Johann Friedrich Kind
Rendező Zsótér Sándor
Koreográfus Ladányi Andrea
Díszlettervező Ambrus Mária
Jelmeztervező Benedek Mari
Dramaturg Ungár Júlia
Karigazgató Strausz Kálmán
Közreműködik Honvéd Férfikar


2014. december 14., 16., 18., 21., 26., 28. Erkel Színház

2015. május 27., 29. Operaház

 

Forrás: MTI, Operaház

 

 

 

süti beállítások módosítása