Gerlóczy Márton regényéből, A csemegepultos naplójából Göttinger Pál rendezésében készült egyszemélyes előadás. Ötvös András színésszel a Fidelio készített interjút. Lapszemle.
A Fidelio cikkéből:
Ötvös András a riporter kérdésére elmondta, mekkora kihívást jelentett számára egyedül állni a színpadon másfél órán keresztül: „Nagy és nehéz feladat, az egész vállalkozás kockázatos volt, működik-e majd a regényből átalakított monodráma, tárgyakkal, bábokkal előadva. Eddig az a tapasztalatunk, akik látták az előadást, nagyon szerették. A balatonföldvári bemutató után eljátszottuk a szegedi THEALTER fesztiválon, ahonnan díjat is hoztunk haza és megjártuk az Ördögkatlan Fesztivált is. Nagyon nagy élményünk volt, hogy Szegeden odajött hozzánk két fiatal és lelkesen elmondták, azért tetszett nekik a darab, mert nem volt benne politika, róluk szólt, hiszen ők is dolgoztak ilyen helyen. Eddig is nagyon tiszteltem a bábszínészeket, ez után pedig pláne. Schneider Jankó bábos végig bent ült a próbákon Göttinger Pál rendező mellett. Segített megálmodni, a regény szereplői közül kit jelenítsek meg a felmosóronggyal, kit a sonkával. Ilyen bábalapú előadást még nem csináltam korábban.” – fejtette ki, majd Gerlóczy Mártonnal és Göttinger Pállal való kapcsolatáról is beszélt.
„Gerlóczy Márton engem választott egy korábban felmerült filmfeldolgozás szereplőjének. Az a casting elég rosszul sült el, nem is valósult meg a film. Ám jelen volt Marci, megismerkedtünk, barátok lettünk. Göttinger Palival az egyetemen készítettünk közösen két monodrámát, Brecht Baalját és Hamvai Kornél Pokolját. Az utóbbi a rendezői diplomaelőadása volt. Egy időben végeztünk, azóta viszont nem dolgoztunk együtt. Aztán felmerült a gondolat, hogy készüljön előadás a Csemegepultosból az Orlai Produkciós Irodánál. Először több szereplős változatként került szóba, majd Pali felbukkanásával jött az ötlet: legyen bábos monodráma. Vele baráti és szakmai múltunk is van.” – árulta el a színész.
A csemegepultos naplója (forrás: Orlai Produkció)
Ötvös András arra a kérdésre is válaszolt, nem érzett-e késztetést arra, hogy ő is beálljon ideiglenesen hentesnek, ezzel ihletet merítve a szerepformáláshoz. „Nem a csemegepultos figurája a lényeg az előadásunkban. Egy íróról szól a történet, aki anyagot gyűjt és megírja a történeteit. Ha realista filmet forgattunk volna, vagy hentest játszanék, valóban meg kellett volna sok szakmai dolgot tanulnom. Az előadásunkban viszont a tárgyanimáció volt az központi vonalunk, az expedíciónk, Schneider Jankó rengeteg felvételt mutatott meg nekem.” –mondta, majd arra a kérdésre válaszolt, érez-e párhuzamot a szerepe és önmaga között a nőkhöz való viszony szempontjából.
„Vannak az embernek korszakai, engem is értek bizonyos ingerek már, mindeközben persze fejlődik a személyiségünk. Tudatosan soha nem futottam ki halászhajóként, mint a Marci. Végigcsinálta ezt helyettünk, laikusok helyett. (Nevet.) Én nem is tervezek már ilyesmit, megnősültem, gyerekem van. Ahhoz, hogy el tudjam játszani a karaktert, bele tudjam képzelni magam egy ilyen helyzetbe, történt már velem elég az életben és vannak olvasmányélményeim is könyvekből.” – mondta, végül arról beszélt, kacérkodik-e még régi álmával, hogy tűzoltó legyen.
„Abból lehet, kifutok hamarosan, azt hiszem, 35 éves korig lehet jelentkezni. Popper Pétert hallgattam a napokban, aki feltette a kérdést: van-e az embernek saját élete vagy sem? Egy eleve elrendelt menetrendet követünk vagy van beleszólásunk? Lehet, hiába van vágyam arra is, hogy tűzoltó legyek, kétbalkezes vagyok, hibákat követnék el, valóban az a sorsom, hogy színész legyek.” – mondta Ötvös András.
Az interjúból többek között kiderül az is, mennyire tárgymániás az életben Ötvös András, mikor jöhet el a váltás pillanata és az is, milyen élményekből táplálkozik színészként.
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Forrás: fidelio.hu