December 18-án, 19 órakor Darvay Nagy Adrienne Szereptudásra vagy rögtönzésre – Demeter András a s(z)ínen könyve kapcsán tartanak közönségtalálkozót.
A hamletológus szerzővel és hamleti főszereplőjével egy hajdani „Hamlet”, Balázs Zoltán beszélget. A tizenöt önálló kötetes Darvay Nagy Adrienne látásmódját az utóbbi években Shakespeare legnagyobb tragédiája, vagyis az „Ember és a jellemek katedrálisa” határozza meg.
A témája miatt Londonban díjazott A kor foglaltjai – Hamlet az ezredfordulón, illetve a Ki vagy? – Hamlet a Claudiusok korában című könyvei négy kontinens legizgalmasabb Hamlet-előadásaival adnak körképet korunk kórképéről.
Darvay Nagy Adrienne (fotó: Köllö Kata)
Ugyanakkor a „Hamlet” egyúttal az abszolút értelemben vett „színházi ember” szinonimája is, ezért a színháztörténész „Hamletomán Te(a)tralógiá”-jának harmadik kötetét a színész-rendező-menedzser Demeter Andrásról írta. A szerző Demeter András Claudius-alakítását a Nyugati pályaudvar „Ceglédi várójában” játszott, Victor Ioan Frunza rendezte, legendás temesvári Hamlet-ben, egy kritikus a „dán királyfi egyik lehetőségének” nevezte. Nem véletlenül fémjelzi a Hamlet tematikájú könyvek mindegyikét a címlapon Demeter András „király Hamletje.”
Forrás: (libri.hu)
A mindenkori egyetemes kultúrtörténet (mindeddig) legfiatalabb állami színház-igazgatóját 1993-ban, alig 24 évesen – Romániában pályázat útján először – nevezték ki a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház élére; és épp a könyvbemutató napján kilenc esztendeje annak, hogy német Hamletként, vagyis Faust szerepében elbúcsúzott a színházigazgatástól. De a Shakespeare-főszerepeket ez idáig három (sőt, a zenével együtt: négy) nyelven megformáló művészt jellemző adatok önmagukban csak kultúrtörténeti kuriózumok volnának, ha nem állna mögöttük olyan példa-értékű sikersorozat, amiért – mint rendes hamletológus Horatio-hoz illik – érdemes volt meggyőzni felőle és igaz ügyéről a kétkedőket. Ez a könyv tehát az ízig-vérig színházi ember Demeter András temesvári korszakának legszebb eredményei mellett, a színész-rendező Hamlet-alapú alakításait elemzi, miközben a vásárhelyi magyar színművészeti főiskolás szakdolgozatának több passzusát idézve rávilágít a hamleti játékstílus gyökereire.
Forrás: Maladype
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.