Zelei Miklós darabját tűzte műsorra az újbudai Csontváry Művészeti Udvarház: a Situs inversus - Az Isten balján című előadást Katkó Ferenccel a főszerepben a hétvégétől láthatja a közönség.
Köllő Miklós, az Újbudai Kulturális Intézet (Kulti) művészeti vezetője, a darab rendezője az MTI-nek elmondta: a Kulti részeként működő Csontváry Művészeti Udvarház részben befogadó színházként működik, de számos saját készítésű produkciót is létrehoznak. Színházi előadásokat és komplex - audiovizuális háttérvetítésekkel gazdagított - komolyzenei esteket is bemutatnak.
Kiemelte: a Gárdonyi téren szeptember végén megnyílt intézménynek Zelei Miklós Situs inversus - Az Isten balján című darabja az első önálló bemutatója. Mint felidézte, a darab 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült, díjat nyert, majd önálló kötetben is megjelent. Amikor a drámát elolvasta, úgy gondolta, hogy aktuális műről van szó, amelyet a Csontváry Művészeti Udvarháznak mindenképpen be kell mutatnia.
Fotó: A-TEAM, Nyári A.
A történet szerint, Ady Endre nem hal meg 1919 telén, a darabban éppen ezért konstancai internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. "Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a Securitate ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasság-engedély megszerzésével próbáljon átjutni az 'anyaországi' paradicsomba, ahol majd a kezdődő demokrácia egyik pártja frakcióvezető-helyettesének instrukciói nyomán országimázs-javító költeményeket írhatna, de ha okosan hallgat, esetleg akkor is cseng a kassza" - olvasható a dráma ismertetőjében.
Köllő Miklós szerint a szombat este bemutatott Situs inversus - Az Isten balján minden eddigi Ady-képet felülír. "Ady-parafrázis, filozófiai játékokból, életérzésekből szőtt furcsa szövevény. Gondolati játék, arról, hogy 'így is történhetett volna'" - fogalmazott. "A darab műfaji meghatározása katasztrófa akrobatika egy részben, gondolati flikk-flakkokkal, amelyek ránk, itt Közép-Kelet-Európában annyira jellemzőek" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a mű nem csupán egy korszakot, hanem nagy ívet, a teljes 20. századot felöleli.
Mint kiemelte, az előadás nem konkrétan a költőről szól, hanem egy kétségbeesett világról, ahol embernek kell maradni az embertelenségben, arról, hogy a 20. század borzalmai után az ember hogyan tud mégis élni és hogyan őrizheti meg tisztaságát, gondolati őszinteségét. Hogyan lehet túlélni bizonyos - a történelem által mindig újra előteremtett - karaktereket, a hatalom, a diktatúra kiszolgálóit.
Úgy vélte, a darab az örkényi abszurditással, a Pisti a vérzivatarban című művel rokonítható.
A dráma összes szerepét Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház művésze játssza - hangsúlyozta a rendező, kiemelve, hogy a Kárpátaljáról áttelepült színészt belső tűz jellemzi. Elárulta, hogy összesen két hét alatt kellett létrehozniuk az előadást, amelyet a háttérvetítésekkel, zenei effektusokkal összművészeti produkciónak szántak. A darab zenéjét Bajovics Milán zeneszerző, hegedűművész komponálta.
Köllő Miklós elmondta, az előadást a jövő évtől folyamatosan játsszák. Reményei szerint a Békéscsabai Jókai Színházzal való együttműködés jegyében a továbbiakban is fellépnek náluk a társulat művészei, létrejöhet több közös produkció, szoros kapcsolat alakulhat ki a színházzal.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.