December 15-én lenne hetvenöt éves Andor Éva Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő.
Prácser Éva néven született Budapesten. Élete kisgyermekkora óta összefonódott a zenével: tagja volt Andor Ilona legendás Kodály-kórusának, a neves karvezető indította el a zenei pályán. "Zenei nevelőanyja" tiszteletére - akit nemcsak kiváló tanárnak és művésznek, hanem egyenesen csodalénynek nevezett - vette fel főiskolai évei alatt az Andor nevet.
Tizenévesen már újságcikkek dicsérték a hosszú szőke hajfonatú kislányt, akinek nemcsak hangja csengett szépen, hanem hangterjedelme is különleges volt - szoprán, mezzo, sőt alt szólamot is énekelt. Gyakran szerepelt a rádió gyermekműsoraiban, többek közt Padisák Mihály népszerű, Miska bácsi levelesládája című műsorában. A Zeneakadémiát 1964-ben végezte el, a következő évtől 1972-ig Berlinben képezte tovább énektudását. Diplomázása után azonnal szerződtette a Magyar Állami Operaház, amelynek 1997-ig volt a tagja.
Pályáját szavai szerint "nagyon jó szerepekben" kezdte: az első évben elénekelhette Az álarcosbál Oscarját, a Carmen Micaeláját, s a Székelyfonó fiatal lányát (az utóbbi szerepet évtizedekig játszotta). Az Operaháznak akkor olyan legendás tagjai voltak, mint Gyurkovics Mária, Osváth Júlia, Orosz Júlia és Székely Mihály, akiktől a színpad iránti alázatot is megtanulta. Széles repertoárja felölte a teljes zenetörténetet, a barokktól a kortárs zenéig, Monteverditől Gershwinig, Kodály Zoltántól Szokolay Sándorig terjedt.
Énekelt lírai szoprán és koloratúrszerepeket, emlékezetes alakítást nyújtott Mozart és Puccini operáinak női főszerepeiben, egyik leghitelesebb megszólaltatója volt Kodály dalainak. Andor Éva csöndes és visszahúzódó művész volt, aki az utolsó pillanatban beugorva nem egyszer mentett meg előadásokat. Medveczky Ádám karmester "énekesmadárnak" nevezte, aki "minden mesterkéltség nélkül, anyanyelvi fokon énekelt".
Andor Éva fontosnak tartotta, hogy egy énekes fokozatosan jusson főszerephez, mert azt vallotta, hogy nemcsak a színpadot kell megszokni, hanem a művészt is érni kell hagyni, hogy fejlődni tudjon. Úgy gondolta: fontos, hogy az énekes maga is tisztában legyen saját hangi adottságaival és képességeivel. Tehetségét és tapasztalatait az őt követő nemzedékeknek is átadta. 1986-tól tanított a Zeneművészeti Főiskolán, ahol 2000-től öt éven át volt az ének tanszék vezetője. Egyik tanítványa szerint imádta a fiatalokat, akiknek útravalóul azt adta, hogy mindig tartsák meg belső tartásukat és tegyék ezt a világra nyitottan.
Az énekesnő művészete elismerésként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1969), a Székely Mihály-emlékplakettet (1971), valamint az érdemes művész címet (1976). 2012-ben az Operaház örökös tagja lett.
Andor Éva 2014. május 16-án hunyt el.
Forrás: Színház.hu, MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.