A Szegedi Nemzeti Színháznak volt a legalacsonyabb a fizetőnézőszáma a nemzeti kategóriába sorolt vidéki színházak közül az elmúlt évadban, ugyanakkor itt a legmagasabb az egy nézőre jutó központi költségvetési támogatás. Erről kérdezte Gyüdi Sándor főigazgatót, valamint több vidéki teátrum vezetőjét a Délmagyar. Lapszemle.
A Szegedi Nemzeti Színház fizetőnézőszáma ugyan a 2013/14-es évadban az előző évi 84 ezer 850 fős mélypontról 93 ezer 193-ra emelkedett, még mindig messze van a vágyott százezertől, és alacsonyabb, mint a többi nemzeti kategóriába sorolt vidéki teátrumé - derült ki az EMMI adataiból.
"A színházak célja az, hogy sokfélét, magas művészi színvonalon, sok nézőnek, nagy jegybevétellel játsszanak. Sajnos ezek a célok részben egymás ellen hatnak, ezért nem mindegy, hogy egy adott színház hová helyezi a hangsúlyt. Nálunk nagyobb azoknak a produkcióknak a részaránya, amelyek értékesek, de közönségvonzó képességük kisebb. Fontos továbbá ideszámítani, hogy városunkban működik a vidék legjelentősebb szabadtéri színpada" - mondta a delmagyar.hu kérdésére Gyüdi Sándor főigazgató. A szegedi színházlátogatások megoszlanak a Nemzeti és a Szegedi Szabadtéri Játékok között, ahol 2014-ben 71 ezer néző volt, tehát a színházi nézőszám Szegeden nagyobb, mint bármelyik vidéki városban, csak éppen kétfelé oszlik - tette hozzá Gyüdi Sándor, aki 2008 óta már a második direktori ciklusát töltve irányítja a Szegedi Nemzeti Színházat.
"A fizetőnézőszám nem egzakt fogalom, adataink is különböznek attól függően, hogy a kérdező hivatalos szerv éppen mit ért rajta. Mivel növelése a támogatások bővülésével jár, sok ügyeskedés terepe. Vannak színházak, amelyek gyakorlatilag fizetőnézőszámot és jegybevételt 'vásárolnak', és a kölcsönös vendégjátékok mögött is nemritkán ez húzódik meg. A nézőszám egyébként 'kereskedelmi' típusú mutató, nem lehet a műsorpolitika elsődleges meghatározójának, sem az eredményesség mércéjének tekinteni" - hangsúlyozta a direktor.
Fotó: Karnok Csaba, delmagyar.hu
Arra a megjegyzésre, hogy a szegedi színház produkcióit az elmúlt években nem hívták meg a POSZT-ra, és a kritikusok díjára egyik kategóriában sem kapott jelölést egyetlen szegedi előadás sem, Gyüdi Sándor így felelt: "Sajnos a fesztiválmeghívások és díjak jelentős része ideológiai-politikai-esztétikai szekértáborok harcának eredménye; a POSZT programja jellegzetesen ilyen osztozkodással áll össze. Jó dolog a kultúrharcból kimaradni, de ilyenkor hátrányokkal is jár. Igazgatásom alatt egyébként 20 fesztiválon vettünk részt – saját Finálé Fesztiválunkat nem számítva –, ezek fele nemzetközi volt."
A szegedinél kisebb, de több nézővel rendelkező kecskeméti teátrumnak van 217 Csongrád megyei bérletese is. Cseke Péter igazgató hetedik évadát tölti a Kecskeméti Katona József Színház élén. Elmondta, aprólékosan kidolgozott, komoly művészi munka indult el náluk. Mivel nincs leszerződtetett rendezőjük, meg kellett találnia azt a rendezőgárdát, aki az elképzelése szerint beszél a színházról. "Egy vidéki népszínháznak mindenevőnek kell lennie. Olyannak, mint egy jó könyvtár, ahol mindenki talál magának vonzó olvasnivalót. A jó színház mindig kicsit a nézői előtt jár, és olyan kérdéseket fogalmaz meg, amelyek foglalkoztatják őket. Jobb esetben válaszokat is tudunk adni az előadásainkkal. Egy színigazgató sohasem engedheti el a nézők kezét, én abban nem hiszek, hogy közönség nélkül is lehet színházat csinálni" - tette hozzá Cseke Péter.
A Szegedhez hasonló lélekszámú Miskolcon hasonló mértékű központi költségvetési támogatásból közel 40 ezerrel több nézőt tudnak felmutatni. "A színvonalat a színház művészeti tanácsában dolgozó hat rendező művészszínházi eszközökkel igyekszik megtartani és magasabbra srófolni. A gyerek-, a prózai és a zenés műfajok tekintetében is annyira igényes repertoárunk van, amire azt szokták mondani: mindent lehet vele, csak nézőt fogni nem. De a miskolciak annyira szeretik a színházukat, a színészeiket, hogy még ezt az erős repertoárt is 'elnézték' nekünk, sőt megszerették. Élvezik, hogy a színház megpróbál szakmailag erős, mély tartalmakat adni nekik. A sikerünk titka az, hogy egy komoly művészi ambíciókkal érkező alkotócsapat találkozott egy híresen jó közönséggel, ebből jött létre az elmúlt három kiváló évadunk" - mondta Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója.
Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta, sikerük egyik titka az, hogy "erős családi színházat" csinálnak. "A szülők elhozzák a gyerekeket az előadásainkra, és ha már betértek a jegyirodába, szemezgetnek a további kínálatunkból is. (...) A minőség a legfontosabb. Azt vettük észre, hogy Pécsen a szájhagyomány a legjobb kommunikációs eszköz. Ha elterjed egy produkció jó híre, akkor özönlenek rá a nézők. Pécs hagyományos népszínházi vonalát visszük tovább. Hat nagyszínházi és hat kamaraszínházi bemutatót tartunk évadonként. A nagyszínházban opera-, operett-, balett- és prózai produkciók is szerepelnek a kínálatunkban. A kamaraszínházban játsszuk az intellektuálisabb produkciókat, így mindenki megtalálhatja a maga számára vonzó előadásokat" - árulta el Rázga Miklós.
Forrás: delmagyar.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.