Mátray László lesz Isten ostora - Bemutatóra készül a Nemzetiben

Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást december 19-én mutatja be a teátrum.

A darabról:

Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel.

A darab története szerint Attila hatalma csúcsán áll: leigázta a fél világot, de nem pusztította el Rómát és a pápát. Behódoltak neki a gótok is és fogolyként a hunok között él Mikolt hercegnő, akit bosszú és gyűlölet fűt meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Fondorlatok útján magába bolondítja Attilát és a nászéjszakán megöli az uralkodót.

Mészáros Tibor (fotó: Nemzeti Színház)

"Bánffy Miklós gyönyörűen szövi a mese és az érzelmek szálait: miközben a bosszúvágy tombol Mikoltban, a gyűlölet mélyén egy szenvedélyes szerelem rejtőzik. A halál, a gyilkosság, a bosszú beteljesedése a szerelmi összefonódás első és utolsó pillanata is egyben" - olvasható az előadás ismertetőjében.

Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban. A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub, a dramaturg Rideg Zsófia.

Reviczky Gyula (forrás: Nemzeti Színház)

Vidnyánszky Attila a darabról:

"Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - mondta Vidnyánszky Attila.

Mint mondta, a darabot születése után az akkori Nemzeti Színházban bemutatták, de elfelejtett műről van szó. "Az egész Bánffy-történet és Attila figurája maga van elfelejtve" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a helyzetről sok mindent elmond, hogy Nagy Károlyról egy magyar történelemkönyvben többet olvas egy gyerek, mint Attiláról. A rendező kiemelte: Attila fantasztikus figura, a darab pedig gyönyörű szerelmi történet, maga a mű nagyon izgalmas. "Bánffy Miklós méltatlanul elfeledett, helye van. Állandóan repertoáron lévő írónak kellene lennie, ahogy például Tamási Áronnak" - hangsúlyozta.

Ruscsák Péter (forrás: Nemzeti Színház)

Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy Bánffynak egy sor olyan műve van, amely folyamatosan színpadon lehetne, erőteljes szövegek. Mint mondta, olyan figura, akin keresztül a máról tud beszélni. "Mai helyzetünkről, a bennünket szétfeszítő érzésekről, kelet-nyugat bennünk hordozott konfliktusáról, egy sor nagyon fontos dologról, azon túl, hogy ez egy gyönyörű romantikus történet" - fogalmazott.

Isten ostora (forrás: MTI)

Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba. Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet. A rendező elmondta: az anyag indokolta az arénaszerű teret, hiszen a főhős Rómából érkezik. "Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" - jegyezte meg. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket.

Rideg Zsófia dramaturg az előadásról:

Nem sok olyan alakja volt a történelemnek, akiről annyi ellentmondásos vélemény született volna, mint Attiláról. Egy nemrégiben megjelent francia könyv, mely tárgyilagosabb képet kíván adni személyéről, azzal kezdi értekezését, hogy a hun király valóságos szörnyszülöttként él mai napig az európai köztudatban. Első franciaországi tartózkodásom alatt a 90-es években tőlem is kérdezték elborzadva, valóban vannak-e még nálunk, akik Attila névre hallgatnak, és csecsemőket is hívnak-e így. (...) E szélsőséges reakció szerinte válasz arra a traumára, amit annak idején a hunok hódító hadjáratai okoztak szerte a világban, viszont épp azt fejti ki, hogy ilyen hatást csakis egy rendkívül fejlett kultúrával bíró nép tehetett. Bánffy, aki diplomataként a maga korában gyakran tapasztalt nyugaton értetlenséget a magyarok iránt, nem véletlenül idézte fel a hun király alakját, akinek száján át kimondhatja:

„Tudom, nektek barbár mind, kit nem ismertek.” Két kultúra, Kelet és Nyugat ütközéséről, nem pedig barbárok és műveltek szembeállításról van szó A nagyúrban. Mi persze az előadásunkkal nem törekszünk, nem is törekedhetünk történelmi rekonstrukcióra. A legendák idézésével múltba tekintve a máról szólunk, hogyan is tehetnénk másképp? Hiszen ahogy a szerző vallotta: „Egyedül egy fontos. A művészi igazság." - mondta Rideg Zsófia.

Isten ostora (forrás: MTI)

 Isten ostora

Attila, nagyúr - Mátray László m.v.

Mikolt - Trokán Anna m.v.

Eiréné - Bánsági Ildikó

Euthymos - Reviczky Gábor

Hercegnő - Mészáros Tibor m.v.

Berik - Horváth Lajos Ottó

Kurkut- Farkas Dénes

Zerkon - Bodrogi Gyula

Ataulf- Fehér Tibor

Püspök - Szatory Dávid

Főtáltos - Olt Tamás

Hilárion - Bakos-Kiss Gábor

Demetrios - Mészáros Tibor m.v.

Hírnök - Janka Barnabás e.h.

Edek, Iszla - Ruscsák Péter e.h.

Énekes - Kanalas Éva m.v.

Díszlet- és jelmeztervező: Olekszandr Bilozub

Dramaturg: Rideg Zsófia

Súgó: Gróf Kati

Ügyelő: Géczy István, Lencsés István

Rendezőasszisztens: Herpai Rita

: Vidnyánszky Attila

Az előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés - a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható.

 Forrás:  Nemzeti Színház, MTI