92 évvel ezelőtt, 1922. december 23-án nyitotta meg kapuit a Fővárosi Operettszínház. Az egykori Somossy Orfeum épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és építtette át színházzá.
1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált.
A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit.
1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.
Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét. A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája.
A Budapesti Operettszínház vezetősége kötellességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical-bemutatókat is műsorra tűz. Színpadán láthatók népszerű operett-szerzők, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs és mai utódaik, a sikeres musicalkomponisták Claude-Michel Schönberg, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, Lévay Szilveszter, Tolcsvay László és Szörényi Levente munkái, például A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, a Lili bárónő, a Mágnás Miska, a Miss Saigon, a Mozart!, a Menyasszonytánc, a Szentivánéji álom worldmusical-változata, az Abigél, a Csókos Asszony, a Viktória, az Isten pénze és a Veled, Uram című rockopera.
Forrás: Wikipedia, Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.