Törőcsik Mari: "Néha a tenyerén hordoz minket a Jóisten"

A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas színésznőt a Vasárnapi Hírek kérdezte.

 

A Vasárnapi Hírek cikkéből:


"Hat évvel ezelőtt klinikai halott voltam. Akkor csináltak az agyamról egy CT-t, néhány éve meg egy MR-t. Kiderült, hogy maradt az agyamban egy halott rész, amitől a jobb kezem állandóan görcsben van. Ezt én soha nem titkoltam. (...) Éjjel felébredek tízszer-tizenegyszer. Járkálok egy kicsit, visszafekszem. Nem jó érzés. Arra gondolok, annyi szörnyűség van a világban, hogy ez az én görcsöm semmiség ezekhez. Ezt mérte rám az Isten, ez van. De az Isten néha jó is hozzánk: Limában éltem meg a világ egyik legnagyobb földrengését. Nyolc és feles volt, két perc negyven másodpercig tartott. Ha még húsz másodpercig tart, Lima összedől. Mondták a vendéglátóink, hogy Lima ennyit bír ki. Megmenekültünk, de utána tíz napig nem aludtam. Megmentett az Isten. Mint ahogy a nővéremet is megmentette. Sydneyben él, és mindennap bemegy abba a kávéházba, amelyikben a múlt héten az a túszejtés volt. Aznap úgy döntött, mégsem megy be. Rejtély, hogy miért, de így volt. Szóval ezért mondom, hogy néha a tenyerén hordoz minket a Jóisten" - mesélte Törőcsik Mari.

 

torocsik-mari

Fotó: origo.hu

 

A művésznő a Nemzeti Színház Éjjeli menedékhely című, novemberben bemutatott előadásában Lukát játssza, ami hagyományosan férfiszerep. Erről Törőcsik Mari így beszélt: "Luka Európában tényleg hagyományosan férfiszerep, nálunk Pécsi Sándor játszotta annak idején, csodálatosan. De Oroszországban már Gorkij idejében is sokat tanakodtak azon színházi emberek, hogy vajon ki is ez a Luka? Erre soha senki nem tudott pontos választ adni. Egy nagyszerű orosz filmrendező most például egy kisfiúval játsszatja Lukát. Bennem Rizsakov valószínűleg egy olyan nyolcvanéves öreget látott, aki, ha megfordul, olyan, mint egy suhanc. Úgy is vagyok öltözve. És azt is mondta nekem, hogy szereti, amikor úgy kacagok, mint egy kamasz. Tudja, az öregek bölcsebbek, a fiatalok meg még hisznek."

 

A kérdésre, kikkel dolgozott a legszívesebben. Törőcsik Mari így felelt: "Nem minden nagy színész jó partner. A maiakról nem beszélek, nem akarok megsérteni senkit, de Kálmán Gyuri volt számomra a világ egyik legjobb partnere. És Bara Margit, akivel színpadon is játszottunk együtt, és akit oly sokan meghurcoltak. Soha nem bocsátom meg magamnak, hogy amikor először szavaztunk, hogy ki legyen a Nemzet Színésze Lukács Margit után, akkor nem ő lett az. Nem az volt a baj, akit megválasztottunk, hanem hogy tudatni kellett volna az országgal, hogy Margit mekkora nagy színész volt."

 

A színésznő 1958 és 1979 között, valamint 2002 óta tagja a Nemzeti Színház társulatának. "A Nemzeti körül mindig volt politika. De zseniális emberek is voltak. Ha jó vezetése volt a színháznak, akkor túl tudtak ezen lépni. A Gobbi és a Major köszönő viszonyban sem voltak. Valami fiatalkori izéjük volt egymással, én tudom, hogy mi, de ma már nem érdekes. Két ekkora nagyság. Hilda át is ment a József Attila Színházba, ahol Bodrogi volt az igazgató, aki éppen a férjem volt akkor. Sokat voltunk együtt, Hilda gyakran vacsorázott nálunk. Én mondtam neki, hogy nekem Major a mesterem és igazgatóm, úgyhogy előttem ne szidja. Mondta, hogy „jól van, no, betartom”. És be is tartotta. Majornak is mondtam, hogy Major elvtárs, előttem Gobbiról ne mondjon rosszat, mert mi barátok vagyunk. Mire Major: „én tisztelem magát annyira, hogy ne tegyek ilyet”. És így is volt. Aztán nem volt köszönő viszonyban Schwajda György meg Zsámbéki Gábor sem. Én közvetítettem közöttük. Ha mondjuk felhívtam Zsámbékit – mert mindig én hívtam fel, tíz évig dolgoztam Schwajdával Szolnokon –, akkor ő kérdezte: jaj, drága Mari, mit akar már megint a Schwajda? Mondom, a Szacsvayt. Azt mondja: hát most adtam a Hollósi Fricit, mit akar még? Mire én: ne tréfáljon velem, Gábor, oldja meg, hogy ide tudja adni! Hát így ment. Egyet sajnálok: nem sikerült elérnem, hogy Zsámbéki rendezze a Nemzeti nyitó darabját. Pedig Schwajda nagyon akarta, és meg is kért, hogy közvetítsek. De Zsámbéki nemet mondott. Megértem, egyszer már megégette magát a Nemzetivel, nem akarta másodszor is. De nagyon sajnálom" - mesélte Törőcsik Mari.

 

A teljes interjú itt olvasható.

 

 

süti beállítások módosítása