Szervét Tibor az Egészségtükör.hu-nak mesélt arról, mit csinálna színházi nagykövetként, milyennek látja a hazai színházi életet, és mit gondol a szórakoztató előadásokról. Lapszemle.
"Sajnos kevés színháznak vannak külföldi kapcsolatai, pedig az ugyanolyan jó dolog, mint amikor egy vállalat megjelenik más országokban is. Engem nagyon érdekel, hogy megtudjam, hogyan gondolkodnak mások, és biztos vagyok abban, ha egy mozgalmasabb és nemzetközibb vérkeringésbe lenne a mi színházi szakmánk becsatornázva, azzal mi is nagyon jól járnánk" - mondta Szervét Tibor arra utalva, hogy többbször is hangoztatta, szívesen vállalna feladatokat színházi nagykövetként.
Fotó: nemzeti.net
Szervét Tibor a hazai színházi életet kicsit nehézkesnek, kicsit lomhának tartja, színésztechnikailag és rendezéstechnikailag is. "Úgy gondolom, hogy visszaélünk a néző csodálatos színész-szeretetével, amivel minket eltart és visz tovább. Biztosan tudnánk mi ennél pezsgőbb előadásokat is csinálni. Ugye, van ez a mi eléggé szövegcentrikus színházunk, mi magunk viszont nem vagyunk elég szövegcentrikusak. Ezeknek a színdaraboknak nagy része 30-50-100 éves és nincs igazán megsózva-borsozva, újragondolva, a mára igazítva. Ez egy nagyon érzékeny kérdés a hazai színjátszásban, én egyenesen kulcsproblémának tartom. (...) Szerintem ma már nem elég tehetség alapú színházat csinálni, gondolkodás alapú színházra van szükség. Nem érhetjük be azzal, hogy ha a színész átéli a szerepből kielemzett érzelmeket, akkor rendben is van, eljátszotta a szerepet. Sokkal inkább azokat az élő és rejtelmes interakciókat kellene megfogalmazni, amiket a szerepek, a színdarabok tartalmaznak. Hogy ne statikus alakokat lássunk, hanem a saját mindennapi életünk felismerhető kapcsolatait, döntéseit, felelősségeit, kudarcokkal, megvalósulásokkal, mindennel" - fogalmazott a színész.
Szervét Tibor szerint nagy a konkurencia, és a színház óhatatlanul versenyben érzi magát a többi médiummal. Ezért aztán előnyben részesíti a szórakoztató előadásokat, mert az a reflexiója, hogy a komoly darabokat a nézők unják. A művész szerint azonban ez nem igaz. "Szerintem csak a rosszul eljátszott komoly darabokat unják, a jól eljátszott komoly darabok nagyon fontosak, mert ahogy az embernek a mesék varázsvilágába, ugyanúgy a saját lelkének sötét zugaiba is be kell pillantania, de úgy, hogy az őt mindenestül érdekelje, sőt szórakoztassa. Ha ettől megfosztjuk a nézőt, akkor elvesszük tőle a legérdekesebb élményt" - mondta a Thália társulatának tagja.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.