Január 13-án mutatja be a Csokonai Színház a Benedek Elek művei alapján, Kocsák Tibor zenéivel íródott zenés mesejátékot Pesti-Nagy Kati rendezésében.
Ajánló a darab elé:
Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vett kölcsön a szerzők egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül nyolc meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak. A nyolc Benedek Elek-mese sajátos nyelvezetét, székely humorát megtartva, sőt hangsúlyozva, szituációit, sajátosságait megértve a színészek egy csodálatos utazáson vezetik végig a nézőt.
Tűzrőlpattant Tündérország (próbafotó: Máthé András)
A történetről:
Az előjátékban megismerkedhetünk az időutazó Táltossal, akin keresztül megpillanthatjuk Nemproth és Tündér Ilama szent esküvését, nyomon követhetjük Hunor és Magor vándorlását az új haza felé, majd megérthetjük a székely és magyar nép édes testvéri mivoltát, a közös életfát, a közös gyökereket. Ezt követően szintén a Táltos képességeinek köszönthetően már a mai világ idejében utazhatunk tovább, ahol a Hunorra és Magorra kísértetiesen hasonlító egyszeri székely és magyar legények párosának vándorútját követhetjük nyomon.
Tűzrőlpattant Tündérország (próbafotó: Máthé András)
A mese önmagában is – mai szóval élve − hungarikumnak nevezhető, de az a tény, hogy Magyarország méltán egyik legelismertebb zeneszerzője, Kocsák Tibor jegyzi a darab dallamvilágát, olyan ősbemutatót garantál, mely országszerte hírét viheti ezen csodás történetek feldolgozását, mintegy kedvet teremthet az újraolvasás örömének is, kifejezetten széles körben, reményeink szerint.
Tűzrőlpattant Tündérország (próbafotó: Máthé András)
A rendezőről:
Pesty-Nagy Kati számára közel sem idegen ez a világ, hiszen évtizedes terve volt ennek a feldolgozásnak a megteremtése, életre hívása, már csak családi elkötelezettsége okán is. Pesty-Nagy Kati dédnagymamája ugyanis az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a Napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihletett. Így mondhatjuk, hogy a rendezőnő kötelességének érzi, hogy olyan módon, olyan mély ismerettel és alázattal készüljön el ennek a mesevilágnak a mai nyelven is hitelesen megszólaló zenés változata, mely mind zenei egységében, mind a székely világ, nyelvezet, humor teljes ismeretével, méltó módon gondozza és emeli új fénybe ezt a kulturális örökséget.
Benedek Elek-Kocsák Tibor-Pesty-Nagy Kati-Wichmann Ákos:
Tűzrőlpattant Tündérország
Nemproth /Apa: Dánielfy Zsolt
Tündér Ilama /Anya: Majzik Edit m. v.
Táltos: Miller Zoltán m. v.
Magor / Morgó János: Sándor Dávid m. v.
Hunor /Hamar Mózsi: Beszterczey Attila m. v.
Kígyókirály: Vranyecz Artúr
Kígyókirálylány: Bodnár Vivien m. v.
Vörös Király: Herman Ferenc m. v.
Vörös Királylány: Kecskés Tímea m. v.
Tatár Vitézke: Dargó Gergely
Fővarjú: Olasz Szabó Soma m. v.
Jegesmedve: Oláh Zsuzsa
Laza srác: Majer Tamás m. v.
Tündérek, Manók,Tatárok, Feketeország lakói, Balettmalacok
Kulcs Dávid, Mercs Máté Péter, Tisza Lajos, Tánczos Klaudia, Eperjesi Anikó, Kerekes Adrienn
Kisvarjak
Bacsó Máté, Dremák Artúr, Hartman Botond, Hadházi Zoltán, Pásztor Csaba
Közreműködnek a Hajdú Néptáncegyüttes táncosai
Balogh Mariann, Csendom Erika, Deák Viktor, Daniel Diaz Fernandez, Fényi Máté, Juhász Viktória, Karakas Regina, Kálmán Borbála, Molnár Endre, Pálmai Balázs, Szabó Valéria, Tóth Evelin, Váradi Norbert
Koreográfus: Sándor Dávid
Koreográfus művészeti munkatársa:Görög Zoltán
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Fekete Monika
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Zenei vezető: Dargó Gergely
Ügyelő: Szabó Krisztián
Súgó: Dihen Viktória
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Rendező: Pesty-Nagy Kati
Bemutató időpontja: 2015. január 13.
Forrás: Csokonai Színház