Személyes relikviák, írások is láthatók a Kemény Henrik kiállításon

 

Kiállítással, bábelőadással és ünnepi üléssel emlékeznek meg a Pesti Vigadóban Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművészről, Vitéz László életre keltőjéről, aki január végén lenne 90 éves.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagjának munkássága előtt tisztelgő, Szervusztok, Pajtikák! című tárlaton a Kemény Bábszínház hagyatékából mutatnak be válogatást. 


Fekete György, az MMA elnöke a kiállítás hétfői megnyitóján hangsúlyozta: a háromgenerációs Kemény család - az európai párhuzamokkal egy időben - játékával és mutatványával leleplező tükröt állított a korabeli hétköznapoknak, valamint a létért való küzdelemnek, a harsány örömöknek és a furfangnak, de még a politikának is.


Felidézte, hogy 1974-ben a színháztörténeti intézettől kapott megbízást egy első, átfogó magyar bábtörténeti kiállítás megrendezésére. A munka során derült ki, hogy a magyar bábjátszás vásári vándorjátékával egyidős magával a magyar színjátszással. Kezdetei a képmutogatás és az árnyjáték megjelenésével több mint két évszázadosak. Mint fogalmazott, lélegzetelállító anyagokra, díszletekre, figurákra, képekre, írott dokumentumokra, szövegkönyvekre, öltözékekre és életrajzokra bukkant.

 

kemenyhenibacsi


Kemény Henrikről szólva az MMA elnöke hangsúlyozta: szelíd, erős akaratú, fürge, harsány, melankolikus, dolgos, kitartó, hiszékeny és naiv volt, amihez óriási lélek és túlélőképesség társult.


Láposi Terka színháztörténész, néprajzkutató, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás a Korngut-Kemény család hagyatékából csaknem 130 bábot és marionettet, mintegy 320 eredeti kelléket és díszletet, valamint személyes relikviákat, írásokat, hangfelvételeket vonultat fel. Emellett látható például a Kemény Henrik édesapja által 1926-ban készített Vitéz László, vagy a bábos híres barna utazóládája és az 1945-től megmaradt naptárjainak néhány darabja is jegyzetekkel.


Láposi Terka felidézte: a nagypapa, Korngut Salamon 1897-ben kapott engedélyt cirkuszi és bábos mutatványok előadására. A Népligetben 1927-ben nyílt meg a Kemény Bábszínház, amelyet 1953-ben államosítottak.


A Kemény Henrikre emlékező kiállítás február 1-ig, a 150 éves a Vigadó című jubileumi programsorozat keretében tekinthető meg. 

 

Január 22-én, a magyar kultúra napján egész napos ingyenes rendezvényre várják a gyerekeket és az érdeklődőket a Vigadóba. Az épület Makovecz-termében interaktív drámapedagógiai foglalkozást és bábkészítést tartanak a kisebbeknek. Szintén Szervusztok, pajtikák! címmel a szombathelyi Mesebolt Bábszínház előadása a Kamaraszínházban lesz hallható és látható.


Január 29-én, Kemény Henrik születésének 90. évfordulóján megkoszorúzzák a Kolibri Színháznál található emléktábláját, majd ünnepi ülésen emlékeznek meg a bábművészről a Vigadó Makovecz-termében. Átadják a Kemény Henrik-díjat is (Majoros Gyula szobrászművész kisplasztikáját), és Láposi Terka színháztörténész bemutatja A Kemény Bábszínház képeskönyve - Korngut Kemény Henrik színházteremtése című könyvet.


Az 1925-ben, Budapesten született Kemény Henrik legnépszerűbb bábfigurája Vitéz László, a piros sipkás, vidám fickó, aki palacsintasütőjével tanítja móresre "a csoki pofákat", azaz az ördögöket és magát a halált is. Kemény Henrik nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott. Kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, és nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre. Tagja volt az Állami Bábszínháznak. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel.


 Kemény Henrik követte a családi tradíciókat. A háromgenerációs vásári mutatványos család férfi tagjai közösen építették fel Budapesten, a Népligetben a Kemény Bábszínházat. Korngut Salamon (1853-1930), a nagypapa, Korngut-Kemény Henrik (1888-1944), az apa meg a két fivér, Kemény Henrik (1925-2011) és Kemény Mátyás (1926-2001) egymás mellett, egymást erősítve, álltak színpadra. Bábszínházukban mindent maguk alkottak. 
Kemény Henrik 2011 novemberében hunyt el.

 

 

 

süti beállítások módosítása