Fekete Ádám dramaturg, a TÁP Színház tagja első rendezésével mutatkozik be a Trafóban. Ennek kapcsán kérdezte Antal Klaudia.
A TÁP Színház oszlopos tagjának számítasz, szerepeltél többek között a Minden Rossz Varieté, a Szerencsés Flótás, a Furnitur című előadásban, a Megjegyzem különös: éppen a város közepén és a Jövedelmező állás című produkciókban pedig dramaturgként működtél közre. Mitől izgalmas számodra a mai napig a TÁP Színházzal való közös munka?
Nagyon jó társulat alakult ki a Magyar Nemzeti TÁP Színház alakulásakor 2013 végén – az, hogy ezekkel az emberekkel együtt dolgozhatok, önmagában szép. A varieté- és performanszjellegű előadások sok kreatív energiát szabadítanak fel bennem, amiket máshol nemigen tudnék vagy mernék használni. Jó érzés, hogy továbbra is lehet rossznak lenni, félelem nélkül létezni a színpadon, valamint mások félelem nélküli létezésével találkozni.
Öt éve dolgozol együtt Vajdai Vilmossal, kíváncsi lennék, te hogyan jellemeznéd őt.
Vili összehozott egy olyan színházat, ami alapvetően az elfogadásra épül, ahol nem ciki cikinek lenni, tehát nem ciki olyannak lenni, amilyenek vagyunk. Nagyon sok szeretet és elfogadás van benne, amit ő mintha minden eszközzel próbálna leplezni. És van, hogy sikerül.
A közönség eddig elsősorban dramaturgként ismerhetett meg téged, január végén azonban rendezőként is bemutatkozol. Hogyan jött a rendezés ötlete?
Hajmási Dávid barátommal sokat beszélgettünk színházról, hogy mi hiányzik, hogy őt mi érdekli a színészetben, hogy én min kattogok éppen. Aztán ő felhívta a figyelmemet a TITÁNium pályázatra, és ösztökélt, hogy pályázzunk. Én sok korábbi és jelenkori ötleteimből összeraktam egy koncepciót, aztán ősszel nekiültem a darabnak. Már az egyetemen foglalkoztattak olyan színészvezetési és dramaturgiai formák, amiket más színpadokon nem látok, és más rendezőkben nem érzek ezek kipróbálására szándékot. Tehát ezeket nekem kell kipróbálni.
Január 23-án a TITÁNium Pályázat keretében mutatod be a Csoportokép oroszlán nélkül (természetes fényben) című rendezésed, hol tart most a próbafolyamat?
Most kezdődött el az a fázisa a próbafolyamatnak, ahol oda kell figyelnem a jelenetek hosszára, belső tempójára, és hogy a hosszabb, néha szinte meditatív tempójú jelenetek is sűrűek tudjanak lenni. Lelkes vagyok, mert az írott anyag kezdi olyan arcait is megmutatni, amiket írás közben magam sem láttam. A színészekkel nagyszerű együtt dolgozni, lelkesek, érzik a darab világát, sok új ötletet adnak hozzá. Ezzel együtt úgy érzem, hogy valami olyasmi alakul, amit korábban elképzeltem, és hogy ez a valami izgalmas.
Mi lesz jellemző az előadásra, például mennyire lesz történetközpontú, milyen szerepet kap a humor?
Az előadás egymással érintőlegesen összefüggő jelenetekből fog állni. Ezek sokszor nem dramatikus, inkább performatív jellegűek. Lassú folyású előadás lesz, amelynek a cselekménye alapvetően hiányokból építkezik. A szereplők kétségbeejtő élethelyzeteit olyan eszközökkel próbálja láttatni, amik a maguk végletességükben sokszor nevettetőek is tudhatnak lenni.
Az előadás címét Richard Brautigan Group Portrait Without the Lions (available light) című versciklusa ihlette. Milyen szerepet tölt be az életedben a költészet?
Sokat írok és olvasok verseket – most éppen Tolnai Ottó, Petri György, Jannisz Ritszosz, Tomas Tranströmer és Richard Brautigan kötetek vannak kéznél. Brautigan említett versciklusa a darabhoz hasonlóan villanásszerűen ad képet egy-egy figurájáról. Innen a név.
Hosszú kihagyás után, január 15-én és 16-án újra látható a Jurányiban Polgár Csaba rendezése, a Válasszunk párt!, melynek egyik szereplője és a dramaturgja is vagy. Miért ajánlanád a nézőknek az előadást?
A Válasszunk párt! sajátos humorral mutatja be a kisemberek elfojtásait egy rendkívül félelmetes korban, a fasizálódó Németországban, amit Ödön Von Horváth pontosan látott, és ami nem kevés hasonlóságot mutat Magyarország mai társadalmi helyzetével. Szeretem, ahogy a színész és a nem-színész szereplők együtt dolgoznak benne. Nem könnyű munka a humorát elkapni, ezt most belülről, mint szereplő mondom, mert tényleg különleges és nem kézenfekvő humor, de ez jó kihívás.
Kérdezett: Antal Klaudia
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.