Az eddig megjelent könyvek színházzal, illetve Shakespeare-rel kapcsolatos költeményei mellett új verseit gyűjtötte egy kötetbe Kovács András Ferenc Shakespeare születésének 450. évfordulójára.
A kulter.hu cikkéből:
A York napsütése zengő tombolás két könyv anyagát tartalmazza: a III. Richárdra utaló York napsütése című anyag, KAF 1980 és 2014 között írt verseinek célzott válogatása, ezek nagyrészt ismert „Sekszpirályi témák, költemények, / Visszatérő álmok, búcsúversek” (Envoi, 1564–2014), míg a Machbethből vett Zengő tombolás című második rész harminckét új, 2005 és 2014 között íródott „hétköznapi” verset tartalmaz. KAF korábbi költeményeit a színházi tematikának és Shakespeare alakjainak, sorainak szentelve gyűjtötte egybe, a kötet azonban kiegészül egy új témával: az apaversekével. – írja a kulter.hu szerzője.
Kovács András Ferenchez mindig közel állt a színház világa, nemcsak a szülei révén (anyja színésznő, apja színházi rendező volt), de ő maga is dolgozott a szakmában, például színházi művészeti vezetőként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Marosvásárhely és az apa alakja többször is előhívja a színházat a kötetben, olykor összefonódva is, mint például a Vásárhelyi teátrumban, amelyben az apa „Halott falak közt kísért / Kihűlt színészként.”
Kovács András Ferenc (forrás: pim.hu)
A szerző korábbi kötetének, az Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatékának (Bookart, Csíkszereda, 2011) kezdőbetűiből az APA szó olvasható ki, s apjának, a 2008-ban elhunyt Kovács Ferencnek ajánlotta a könyvet.
A most megjelent York napsütése zengő tombolás című könyv szabályos kötetkompozíció szerint épül fel. Összesen 64 verset tartalmaz, a sekszpirályi és a hétköznapi rész is 31-et, amelyek három-három ciklusba rendeződnek, s ezen kívül mindkét részben szerepel felütésként még egy vers. Az első rész az Envoi, 1564–2014 című ajánlással, a második a Shakespeare 55. szonettjére írt, Az ötvenötödikre című verssel indul. Kovács András Ferenc versei többnyire felkészült olvasóra számítanak, most azonban még végjegyzetekkel is ellátta a kötetét.
Filológusi pontossággal adja meg az adatokat, s ezzel valamelyest le is leplezi a csaknem negyedszáz évnyi termés működését. A puszta színház című versnél például azt is megadja, hogy az általa idézett sor Prospero szövegéből, A vihar IV. felvonásának 1. jelenetéből származik. Esetenként azt is megtudhatjuk, hogy kinek a fordítását idézi, vagy hogyan keletkezett az adott mű.
A versek műfaja igen változatos képet mutat, a szonettek mellett találhatunk rapszódiát, balladát, elégiát, tankát, haikut, s alliterációkban és szójátékokban is bővelkedik a kötet.
A teljes recenzió ide kattintva érhető el.
Forrás: kulter.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.