Szigorúan ellenőrzött vonatok – Szvetnyik Kata és Fehér László mesélt

Január 16-án mutatta be a kaposvári színház a Szigorúan ellenőrzött vonatok című produkciót Bérczes László rendezésében. Ennek kapcsán a főszereplők, Fehér László és Szvetnyik Kata nyilatkoztak.

Ajánló a darab elé: 

„Milos Hrma, vasúti gyakornok szereti Mását, vasúti jegykezelőt, és Mása szereti Milost. Közben zajlik a II. világháború. Milos huszonkét éves, nem csoda hát, hogy gyakorta érzi férfinak magát. Szerencsésen el is jutnak a fotográfus nagybácsi prágai műtermébe, pont a paplan alá. Milos férfiassága csődöt mond, miközben német gépek bombázzák Prágát, még ez is. Mindennek vége, ha huszonkét évesen nem férfi a férfi. A fiú felvágja ereit, de felgyógyul. A mama ráadja rézgombokkal ékesített vasutas-kabátját, a gyakornok három hónap betegszabadság után munkára jelentkezik. Találkozik a galambszarral beterített, jámbor állomásfőnökkel, az asszonyi farokat kivételes szakértelemmel vizsgáló, sőt azokat vasúti pecsétekkel díszítő Hubicka forgalmistával, és Mása is várja majd őt, csak legyen túl ezen az első napon.

Szigorúan ellenőrzött vonatok (fotó: Memlaur Imre)

Ez lesz hát az a nap. A nap, amikor egy senki fiú, Milos Hrma-nak hívják, talpraáll, megnevezi, sőt meghaladja önmagát. Ártatlanságát elveszítve felszántja a főnök úr kanapéján a huzatot, az időzített bombát pedig pont a megfelelő pillanatban a megfelelő helyre hajítva fogadja a szigorúan ellenőrzött német vonatot. Milos Hrma, fiatal férfi teszi, amit tenni kell. Előtte az élet. Most fog meghalni. Kerek a világ.”

Szigorúan ellenőrzött vonatok  (fotó: Varga György, MTI)

Fehér László bemutatkozik:

Kárpátalján születtem, Nagymuzsalyon. Édesapám a beregszászi színházban volt világosító, úgyhogy a sorsom elég korán eldőlt: három-négy éves lehettem, amikor már bevitt magával a színházba, és amíg dolgozott, a színészekre bízott, hogy foglalkozzanak velem. Hamarosan járni kezdtem a színház kis stúdiójába, amit Vidnyászky Attila édesanyja vezetett a nagymuzsalyi iskolában. Onnan kerültem tizenöt éves koromban a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatára, majd elsőre felvettek a Színművészeti Egyetem Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor által vezetett osztályába. Tavaly nyáron diplomáztam, és azóta vagyok a Forte Társulat tagja. Ennek vezetője az a Horváth Csaba, aki a Csikyben a Magyar Elektrát rendezte. A munkáit még Debrecenben láttam és szerettem meg, személyesen aztán az egyetemen találkoztunk. Az osztályunknak egy angol reneszánsz dalokból összeállított vizsgát rendezett. Azt hiszem, ott szerethetett meg engem ő is, mert később hívott egyéb munkáiba. Amikor például az osztályába járó Nagy Norbert amerikai ösztöndíjat kapott, engem kért meg, hogy ugorjak be a helyére a Toldiba, amiben azóta is játszom.

Részben így kerültem Kaposvárra is, hiszen Csaba hozott magával a Magyar Elektrába. De a Hrabal-előadás főszerepére ettől függetlenül érkezett a felkérés Bérczes Lacitól, akivel évekkel ezelőtt már együtt dolgoztunk. Örülök, hogy mindkét kérésre igent mondtam, mert bár sokan-sokat példálóznak a régi, „legendás” időkkel, most is nagyon sok olyan embert ismerhettem itt meg, akikért érdemes Kaposvárra jönni. Emberileg is, szakmailag is sokat tanulok itt. 

Szigorúan ellenőrzött vonatok (fotó: Memlaur Imre)

Milos szerepéről:

„Milosként az első és egyben legfontosabb-legnehezebb feladat az, hogyan tudom majd felülírni a nézőkben a filmélményt. Jiri Menzel filmje olyannyira meghatározó, hogy az első reflex óhatatlanul is az összehasonlítás lesz. Szerencsére alkatilag eleve nem vagyok olyan, mint a filmben szereplő srác, és az is szerencse, hogy az előadás a filmtől elszakadva próbálja megteremteni saját nyelvét. Egyrészt játszom Milos szerepét, másrészt narrálnom kell hol önmagamat, hol pedig a többieket. Ez a szerep komoly fejlődéstörténet egyetlen napba sűrítve. Hiszen Milos egy közönséges nap végére – már amennyire közönséges az a nap, ami egy öngyilkossági kísérlet utáni visszatéréssel kezdődik – egy önbizalomhiányos fiúból férfivá érik, miközben a nap vége az életének végét is jelenti.

Ám ezen a sűrű napon egy ismeretlen nő segítségével férfivá avatódik, a három hónappal ezelőtti „balul való elsülés” után mégiscsak kiteljesedik a szerelme Másával, ráadásul Hubicka forgalmista személyében barátra lel, aki reggel még gyakornokként fogadja, de estére a szexuális kalandok és a bomba átvétele után már egyenrangú partnerként vele tervezgeti, hogyan fogják elvégezni a robbantást. És amikor Milos maga vállalja a feladatot, minden kétely nélkül bízza azt rá, hisz tudja, hogy a fiú tényleg megérett a feladatra."

Szigorúan ellenőrzött vonatok (fotó: Memlaur Imre)

Szvetnyik Kata bemutatkozik:

Egy Bács-Kiskun megyei kisvárosban, Solton születtem, és ott is éltem tizennégy éves koromig. Már óvodás koromban kitaláltam, hogy színésznő leszek. Emlékszem, előbb régész, majd orvos akartam lenni, végül kijelentettem, hogy színésznő leszek. Hogy ez honnan jött, nem tudom, hiszen mi nemigen jártunk színházba gyerekkorunkban. Aztán ez eltűnt egy időre, bár otthon továbbra is produkáltam magam, és jártam versmondókra is, meg játék közben mindig én rendezgettem az utcában lakó gyerekeket, de egyre inkább a sport, a mozgás meg a tánc lett a fontos az életemben. Ott vezettem le a fölös energiáimat, egészen nyolcadikig, amikor is váratlanul beadtam a felvételi papírokat Szentesre, a drámatagozatos gimnáziumba. Az meghatározó élmény lett végül: a közösség meg a szereplés. Eldőlt, mit fogok csinálni. Szentes után a Bárka Színházban és a Keleti István Művészeti Iskolában tanultam, hogy aztán a Kaposvári Egyetem színész szakára, Réthly Attila osztályába kerüljek. Itt fogok idén diplomázni. A diploma-munkámat a színház és festészet viszonyáról fogom írni, merthogy nagyon szeretek festeni is, és megpróbálom megfogalmazni, hogyan áll össze bennem ez a két világ.

Az eltört korsóban a kaposvári közönség láthatott már ebben az évadban, de nem ez volt a bemutatkozásom a Csiky színpadán: legelőször a Tündér Lalában voltam Kispárna és Csengettyű.

Szigorúan ellenőrzött vonatok (fotó: Memlaur Imre)

Mása és Zdenicka szerepéről:

„A Szigorúan ellenőrzött vonatokban is több szerepet játszom: egyrészről Mása vagyok, a főszereplő fiú, Milos szerelme, másrészről pedig Zdenicka, a pecsételős kislány. A híres pecsételés meg is történik az előadásban, a kollégák már így fogadtak: „szóval te leszel a lány, akinek a fenekét pecsételik! Nagyon izgalmas megkeresni magamban és megfogalmazni a Nőnek ezt a két pólusát: Mása és Zdenicka egykorúak, velem egyidősek lehetnek. Mása tiszta, sokkal szelídebb, visszahúzódóbb, mint Zdenicka, aki egy unalmas, de erotikától fűtött éjszakán egyszercsak fogja magát, és letolja a bugyiját, hogy Hubicka forgalmista birodalmi pecséteket nyomjon a csupasz fenekére. Mindkét lány vágyja a szerelmet, az első együttlétet, de mindkettő a maga módján. Izgalmas színészi kihívás az, hogy két különböző személyiséget teremtsek úgy, hogy mindeközben ők belőlem szülessenek, én bennük legyek. Mert ők mindketten bennem vannak. Mása vagyok, a kalauzlány – és Zdenicka vagyok, a távírászlány. És mindenek előtt Szvetnyik Kata vagyok, aki eljátssza őket.”

Szigorúan ellenőrzött vonatok (fotó: Memlaur Imre)

Bérczes László az előadásról:

„A színházban muszáj más nyelven megszólalni. Most kellett rájönnöm, hogy itt a filmes eszközök nem segítenek, ugyanakkor a hagyományos színházi eszközök sem, hiszen ez nem egy kisrealista színdarab dialógusokkal. (…) A színészek több szereplő bőrébe is belebújnak az előadás alatt, amelyet egyébként rendhagyó helyszínen láthat a közönség. A publikum ugyanis a színészekkel együtt a színpadon élheti át a cseh állomás különös történetét” – mondta a rendező a Somogy Tv-nek adott interjújában.

 Szigorúan ellenőrzött vonatok  (fotó: Varga György, MTI)

Bohumil Hrabal:

SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VONATOK

tragikomédia

Zádor András fordítása nyomán színpadra alkalmazta: Bérczes László és Kiss Mónika       

Szereplők:

MILOŠ ..................................................................................  Fehér László m.v.

ÁLLOMÁSFŐNÖK / DÉDAPA / FÉNYKÉPÉSZ .................. Hunyadkürti György

HUBIČKA / NAGYAPA / KŐMŰVES.......................................... Kelemen József

MÁŠA / ZDENIČKA .............................................................  Szvetnyik Kata e.h.

FŐNÖKNÉ / ANYUKA / RECEPCIÓS .........................................  Csonka Ibolya

GRÓFNŐ / VIKTÓRIA / PÉNZTÁROSNŐ ..................................  Német Mónika

APA / ZEDNICEK / KNÍŽE / SS-SZÁZADOS….………………… ...Kalmár Tamás

SLUŠNÝ / VONATVEZETŐ / SS-KATONA………………………….. Szvath Tamás

ZENÉSZ  .................................................................................... Rozs Tamás m.v.

Dalszövegíró: Háy János                                     Zeneszerző: Rozs Tamás

Dramaturg: Kiss Mónika                                 Koreográfus: Widder Kristóf

Díszlettervező: Cziegler Balázs                    Jelmeztervező: Cselényi Nóra

Világítástervező: Memlaur Imre                 Segédrendező: Hatvani Mónika

Súgó: Csorba Mária                                                Ügyelő: Székely György

Rendező: Bérczes László

Bemutató: 2015. január 16.

Forrás: Csiky Gergely Színház, Somogy Tv