A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves rendezőhallgatója Euripidész-drámák felhasználásával készített darabot Nagy Zsolt, Terhes Sándor és Nyakó Júlia főszereplésével.
Ajánló a darab elé:
A Trójába induló görög csapatok Aulisznál vesztegelnek. Jóslat érkezik: ha tovább akarnak menni, Agamemnón királynak fel kell áldoznia saját lányát. Szembe kerül magánélet és államérdek. Persze tudjuk, hogy trójai háborúnak márpedig lennie kell. Azt is tudjuk, hogy egy nő miatt. Pedig Iphigeneia a fordítottját mondja, miszerint "egyetlen férfi méltóbb élni, mint nő tízezer." Kinek van igaza? Hol vannak a görög mitológia nagy hősei? Euripidész leszámol a közhelyekkel és megkérdőjelezi a megkérdőjelezhetetlent.
Szenteczki Zita az előadásról:
Hogy született a darab?
Szerettem volna beszélni a halálról, pontosabban az életről, az élet átértékeléséről a halál viszonylatában. Illetve arról, amivel én nap, mint nap küszködöm, hogy mindenkinek mindig igaza van, és mivel minden igazság egyszerre létezik, nagyon nehéz dönteni. Ebben a darabban szélsőségesen jelenik meg a döntésképtelenségünk.
Hogyan találtál rá a szereplőkre?
A szüleim ős-Krétakör fanatikusok voltak, így tizenhárom éves koromtól én is minden Krétakör előadást megnéztem, amit csak tudtam. Nagyon tisztelem azt a játéknyelvet, amit ők képviselnek, ezért most, hogy először dolgozhattunk külsős színészekkel, rögtön ők jutottak eszembe. Sanyi (Terhes Sándor), az őrlődő főhősként, Zsolt (Nagy Zsolt) pedig a manipuláció mestereként. Juli (Nyakó Júlia) egyszerre anya, nő, tragika és komika, akárhányszor láttam filmen vagy a Stúdió K-ban, mindig magával ragadott. Iphigeneiára nem egy klasszikus, ártatlan, naivát kerestem. Piti Emőkéről, ha egy szót kellene mondanom, az erő jut eszembe, ami az általa játszott figurában is dominál. Emőkét is többször láttam K2-s előadásokban, leginkább Debrecenben, az M.ország gyermekeiben figyeltem fel rá. Már aznap éjszaka eldöntöttem, hogy szeretném, ha együtt dolgoznánk. Annyira felpiszkálta a fantáziám, hogy Iphigeneia szerepének kiosztása nem tartott sokáig, ő volt az első biztos pont az előadásban. Dani (Baki Dániel) az évfolyamtársam az egyetemen, együtt nevelkedünk, ami nagyon izgalmas, mert szeretem végigkövetni azt a folyamatot, hogy egy ember, egy osztály változik, fejlődik az évek során. Dani egyszerre képviseli az emberi esendőséget és valami heroikusat, és a kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy magas zenei képzettséggel rendelkezik.
Szenteczki Zita (fotó: Szőcs Tamás)
Milyen volt harmadévesként tapasztalt színészekkel dolgozni? Más, mint az egyetem hallgatóival?
Teljesen más. Eleinte volt bennem kisebbségi érzés. Arra gondoltam, hogy annyira profik és tapasztaltak a színészeim, hogy nem igazán tudok mit mondani nekik, mert amit mondanék, az számukra biztos evidencia. De aztán hál’Isten ez az érzés hamar feloldódott, hisz az első pillanattól kezdve sikerült nyitnunk egymás felé.
Hoztak saját ötleteket?
Igen, hoztak. Ez közös munka. Rengeteget tanultam tőlük arról, hogyan érdemes próbálni. A miértekről sokat beszélgettünk, a hogyanra pedig rengeteg variációt kínáltak, ezekből szemezgettünk. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen csapattal dolgozhattam, és itt nem csak a színészekre gondolok, hanem például Bencére is (Bíró Bence), a dramaturgomra, aki mindig mindenre rákérdez, amit esetleg én nem veszek észre. Neki köszönhetjük, hogy egy koherens keresztmetszet született két Euripidész drámából (a cím Auliszt és Tauriszt is jelöli). Karsai György, a darab irodalmi konzultánsa, az Elméleti Intézet tanára pedig az élő lexikonunk volt, csodálatos érzés, hogyha kíváncsiak lettünk egy hős múltjára vagy egy görög hagyományra, akkor csak meg kellett kérdezni őt, és minden világosabbá vált.
Iphigeneia A-tól T-ig
Euripidész Iphigeneia Auliszban és Iphigeneia a tauroszok között c. műveinek felhasználásával
fordította: Devecseri Gábor
Agamemnón - Terhes Sándor
Meneláosz - Nagy Zsolt
Klütaimnésztra - Nyakó Júlia
Iphigeneia - Piti Emőke
Akhilleusz - Baki Dániel
Rendező: Szenteczki Zita
Osztályvezető tanárok - Csató Kata, Csizmadia Tibor
Dramaturg: Bíró Bence
Látvány: Juhász Nóra
Zene: Tarr Bernadett
Irodalmi konzultáns: Karsai György
Rendezőasszisztens: Magyar György
Bemutató: február 1. 15:00 Ódry Színpad
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.