Február 6-án Béres Attila rendezésében mutatja be a Weöres Sándor Színház: Székely Csaba "komikus történelmi tragédiáját", mely a teátrum drámapályázatának díjnyertes műve.
A Weöres Sándor Színház ajánlója:
A drámapályázatot névadója születésének 100. évfordulójára hirdette meg a szombathelyi Weöres Sándor Színház. A kiíró elvárása volt, hogy a beadandó művek Weöres Sándor: Testamentum c. írásának szellemében szülessenek.
A magyar színházi és irodalmi élet szaktekintélyeiből álló zsűri - Alexa Károly, Hamvai Kornél, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Valló Péter - 173 jeligés pályamunka közül választotta ki a nyertest: Székely Csaba író Vitéz Mihály című drámáját. A 3 millió forint összegű fődíjat a szerző Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján, 2013. június 22-én a szombathelyi színházban vette át Szőcs Géza kormánybiztostól.
Fotó: wssz.hu (A képek a próbákon készültek)
Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színházigazgatója a pályázat kapcsán elmondta: „Izgatottan, szinte félelemmel olvastuk a pályázatra érkezett műveket,óriási volt a várakozás, hogy születik-e valami valóban különleges, értékes alkotás. Az is benne volt a pakliban, hogy nem találunk olyan darabot, amit érdemes bemutatni. A Vitéz Mihály olvasásakor nagy kő esett le a szívemről, majd külön boldogsággal töltött el, amikor kiderült, hogy Székely Csaba alkotása. Székelyt nemcsak én tartom nagyra, de ő a határon innen és túl is jegyzett, rangos,elismert szerző. Mint igazgató örülök, hogy a szombathelyi színház Székely Csaba ősbemutatóval is büszkélkedhet.”
Székely Csaba 1981-ben Marosvásárhelyen született drámaíró, munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. (BBC rádiójáték-pályázat legjobb európai dráma díja, Vilmos-díj, Szép Ernő-jutalom, Látó nívódíj, Örkény István Színház drámapályázat első díja, Színikritikusok Díja a legjobb új magyar drámáért, Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj, Brit ÍrószövetségImison-díj, Weöres Sándor Színház drámapályázatának első díja, Színikritikusok Díja a legjobb új magyar drámáért).
Székely Csaba a Vitéz Mihály kapcsán összefoglalta: „Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket. A Vitéz Mihály címszereplője a legismertebb román nemzeti hős, majd minden romániai városban áll szobra. A karizmatikus Mihály vajda egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját - erről a periódusról szól a dráma. Előbb foglalkoztatni kezdtek az ide vezető események, majd egyre jobban kezdett érdekelni maga Mihály.Az a folyamat érdekelt, hogyan válik egy ismeretlen kereskedő akkora manipulátorrá, hogy könnyedén egymás ellen fordít két népet, ez ma is nagyon aktuális. Felfedeztem Mihályban a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és álnokság; akinek az élet egyszerre mulatság és taktika; aki ritkán mond igazat, a hazugságait viszont komolyan gondolja; aki attól fogva, hogy ráérez a hatalom ízére, megállíthatatlanul tör előre. Egyszóval megláttam benne a mai politikust.”
Jordán Tamás a komikus történelmi tragédia rendezését a színház nemrégiben kinevezett főrendezőjére, Béres Attilára bízta, díszbemutatóját 2015. február 6-ra tűzte ki.
Béres Attila, a Weöres Sándor Színház főrendezője kiemelte: "Számomra a legfontosabb és a legérdekesebb a Vitéz Mihály c. darabban az ember és a hatalom viszonya. Azt a kérdést próbáljuk körüljárni, hogy hogyan hat a hatalom az emberre, hogyan változtatja meg a személyiségét, a hitét, a gondolkodásmódját, az egész életét. És főleg azt, hogy miért? Miért deformálja már-már szükségszerűen az embert a hatalom? Mik ennek a fokozatai? Megállítható ez a folyamat? Létezi-e a barátság a hatalommal bíró ember körül? Ez a darab, végtelenül humoros nyelvezetével, egy igencsak ironikus, már-már a groteszk határát súroló kórkép a máról… Ha úgy tetszik ez is egy karikatúra.”
További képek a próbáról:
(Fotók: wssz.hu)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Székely Csaba: Vitéz Mihály
komikus történelmi tragédia
történik 1594 és 1601 között
Mihály, krajovai bán, majd vajda / Bajomi Nagy György
Sztanka, a felesége / Csonka Szilvia
Mihálcsa, bojár / Szerémi Zoltán
Petrosz, kém / Mertz Tibor
Dorina, Mihály nagyanyja / Németh Judit
Sztroje, gazdag bojár, Mihály barátja / egy vallon lovag / Szabó Tibor
Radu, előbbi testvére / egy vallon lovag / Kálmánchelyi Zoltán
Preda, előbbi testvére / egy vallon lovag / Matusek Attila e.h.
Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme / Miklós, Mihály fia / Jámbor Nándor e.h.
Báthory András, bíboros, majd fejedelem / Sztojka, bojár / egy főúr / Balogh János
Makó György, székely főkapitány/ Novák, zsoldoskapitány / Basta, császári generális / Horváth Ákos
Velika, erdélyi udvarhölgy / egy szajha / Hartai Petra e.h.
Sennyei Pongrác, erdélyi tanácsúr / Mihály szolgája / Kelemen Zoltán
Ravazdi György, erdélyi tanácsúr / Vass Szilárd
Kornis Mihály, erdélyi tanácsúr / árus / egy székely / Endrődy Krisztián
Fehler, prágai hivatalnok / egy szajha / egy fiú / Edvi Henrietta e.h.
Spiegl, prágai hivatalnok / egy szajha / Tudora, bojárlány / Fekete Linda
Blende, prágai hivatalnok / Vlahovics Edit
II. Rudolf, német-római császár / Avass Attila
Mátyás főherceg, a császár öccse / Szabó Róbert Endre
hivatalnokok a prágai udvarban / mindenki
katona / mindenki
urak, mulatozók, nép / mindenki
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Csatazenék dobra: Vörös Emil
Kellékes: Jenei Ágnes
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Béres Attila
Bemutató:
2015. február 06. péntek, 19 óra
Weöres Sándor Színház,Márkus Emília terem