5 országban mutatják be tavasszal a Sárközi Gyula balettművész életéről készített portréfilmet, amely a Madách Színház tánckara művészeti vezetőjének szegénységből való kitörését, romaságához fűződő viszonyát, az életét jelentő tánc felszabadító erejét mutatja be.
Dokumentumfilmet készített Sárközi Gyula balettművész életéről a miami egyetem digitális tanszéke. Az európai cigányok helyzetét feldolgozó alkotáshoz egy EU által is támogatott projekt keretében Magyarországról, Romániából, Bulgáriából, Csehországból és Szlovákiából választottak ki két-két cigány embert, akik a szakmájukban kiemelkedőt alkottak. Az anyagot tavasszal mutatják majd be az öt érintett országban, fesztiválokon is vetítik és tananyagként használják majd a miami egyetemen - számolt be a Magyar Nemzet.
"A rólam szóló portré a munkásságomat, a romasághoz fűződő viszonyomat mutatja be, a legfőbb üzenete pedig tulajdonképpen az, hogy ha van az emberben elég kitartás, akkor bárhová el lehet jutni, mindegy, hogy cigány, vagy nem cigány. Nem propagandafilmről van szó, éppen attól igazán hiteles, hogy nem magyarok készítették, hanem az itteni viszonyokra kívülről rálátó filmes szakemberek" - mondta a lapnak Sárközi Gyula, aki arról is vallott, hogy fiatalkorában szégyenként élte meg cigányságát.
"Megbecsülés és komoly felelősség, hogy a Madách Színház így befogadott az elején és bizalmat adott. Több mint 20 éve lehetek az intézmény tánckarának művészeti vezetője, pedig itthon ritkán találkozni cigány származású cégvezetőkkel, intézményvezetőkkel" - fogalmazott.
A kezdetekről Sárközi Gyula felidézte, már gyerekként is az volt az álma, hogy táncos legyen, és bár szegény sorsú családban, egy nyolcadik kerületi bérházban nőtt fel, a szeretetteljes szülői támogatásnak köszönhetően sikerült kitörnie. "A Magyar Táncművészeti Főiskola elvégzése után öt évvel szólista lettem az Operaházban, közben a Madách Színháztánckarvezetőjének is kineveztek, több mint 10 évet tanítottam a táncművészetin, majd megalapítottam a Madách Musical Táncművészeti Iskola és Szakközépiskolát, ahol 4-5 évesektől a 18-20 éves korosztályig foglalkozunk gyerekekkel. Ma a legfontosabb küldetésemnek a hozzánk járó fiatalok életre való felkészítését tartom" - számolt be a művész.
"Mivel magam is nehéz körülmények közül indultam, különösen fontosnak tartom, hogy felkaroljuk a tehetségüket anyagi helyzetük miatt kibontakoztatni nem tudó fiatalokat, így ők térítésmentesen járhatnak hozzánk. Alapelvünk, hogy szeretetteljes, felszabadító, sikerélményt biztosító légkört teremtsünk a gyerekeknek. Épp ezért nem csak profik kinevelésére koncentrálunk. Az alapfokon járnak hozzánk például duci gyermekek, "hobbitáncosok" is" - fejtette ki.
| Sárközi Gyula 1972-1982 között az Állami Balett Intézet növendéke volt, majd a Magyar Állami Operaházban kartáncosaként, később címzetes magántáncosaként, szólistaként, 1990-től balettmesterként, 1991-től koreográfus-asszisztensként dolgozott. Legfontosabb mestereinek Seregi Lászlót, Markó Ivánt és Fülöp Viktort tartja. Tíz évig tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, ahol évfolyamvezető balettmester volt, 1999-ben a docensi címet is megkapta. 1996-1997-ben a Magyar Fesztivál Balett balettmestereként dolgozott, 1992-től a Madách Színház tánckarának művészeti vezetője. 2000-ben hozta létre a KFKI Kamarabalettet, amely később Sárközi Gyula Társulat néven működött tovább. |
Forrás: Színház.hu, Magyar Nemzet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.