Január 15. és 18. között Budweisban tartották első találkozójukat az Európai Unió támogatásából született Platform shift+ projekt résztvevő színházai, köztük a Kolibri.
A Platform shift+ projekt módot ad arra, hogy továbbra is olyan előadásokat hozzon létre a Kolibri Színház, amelyek a kiskamaszokat érintő problémákról szólnak és megfelelnek a digitális kor új színházi kihívásainak. A program – amelyhez 9 országból 11 résztvevő csatlakozott: 10 színház és egy egyetem – az együttműködés 4 éve alatt 40 színházi produkciót hoz majd létre, újonnan kidolgozott koncepciók alapján.
Az első találkozón megjelentek megvitatták, hogy milyen általános koncepció szerint fognak előadásokat készíteni az ifjúsági korosztály számára, milyen digitális technológiákkal találkozhat a fiatal közönség a színházban, és megismerkedtek egy prágai szociográfiai kutatással, melynek során 13-20 éves diákok arra válaszoltak, milyen kapcsolatban állnak a színházzal, mennyiben érdekli őket a színház és milyen egy tökéletes előadás.
Arról, hogyan alkalmazza a Kolibri a digitális illetve közösségi médiát az esztétikai illetve a művészeti megvalósítás részeként, Vidovszky György, a Cyber Cyrano illetve a Delete című előadásunk rendezője beszélt. A találkozón a Kolibrit Győry Katalin angol tanár, a Delete című darab szerzője és Novák János igazgató is képviselte. “Négy évvel ezelőtt indult a Platform shift projekt, amelyet most újabb négy évre meghosszabbítottak. Ismét arra került a sor, hogy az érdekelt országok alkotói kitalálják azokat a szinopszisokat, amelyek az alapját képezik a következő időszakban készülő előadásoknak. Mi Győri Katalinnal, Horváth Péter dramaturggal, Németh Ákos, Tasnádi István írókkal, Kiss Márton író-rendezővel, Vidovszky György rendezővel, tehát azokkal ültünk össze ötletelni, akik eddig lehetőséget kaptak arra, hogy a pályázat keretében bemutassák darabjaikat a Kolibriben. Arról adtunk számot Budweis-ban, amit közösen kigondoltunk” – mesélte Novák János.
“A legfelkészültebb természetesen Győri Kati volt, aki pedagógus lévén kutatást végzett a saját osztályaiban arról, mennyiben érdekli őket a színház és miféle kapcsolódási pontokat tudnak elképzelni a színház illetve a 21. századi technikák, médiák között. Hasonló eredményre jutott, mint a prágai kutatás, miszerint a 13-14 évesek éreznek a legkevésbé affinitást a színház iránt, de 15-16 éves korukra nő az érdeklődésük. A fiúk megfogalmazták, igényük volna arra, hogy olyan izgalmakkal találkozzanak a színházban, mint a videójátékokban. De végül arra jutottak, a színháztól azért mégsem ugyanazt várják, inkább a vidámság és a kalandos történet a fontos” – számolt be az igazgató.
“Érdekes volt átgondolni, miféle kifejezési formák terjednek, miként kommunikálnak a fiatalok a különféle hálózatokon, mint a Facebook vagy a Twitter. Arról is szó esett, hogy bizonyos kémprogramok segítségével a szülők már tudják követni gyerekeik tevékenységét ezeken a hálózatokon, akár bele is tudnak szólni az ott zajló kommunikációba és ez tulajdonképpen veszélyes, etikai szempontból kérdéses játékokhoz vezethet. Felmerült, hogy akár ez is lehet egy darab témája. Rengeteg hasonló ötletet ismertettünk meg egymással. Mi többek között egy olyan előadást vázoltunk fel, melynek során a gyerekek is alakíthatnák a történetet alternatívákat adva a színészeknek. Az, hogy az ötletek közül mi valósul meg, és hogy ezek az ötletek miként tudnak összekapcsolódni nyár elejére derül ki” – fejtette ki Novák János.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.