Nabucco - Kesselyák Gergely rendezése az Operában

Új színrevitelben kezdi játszani az Operaház a világirodalom egyik legnépszerűbb Verdi-remekét.

A Nabucco 1968-tól egészen az elmúlt évadig szinte folyamatosan műsoron volt a dalszínházban; az utolsó, Mikó András rendezte változatot csaknem harminc éve, 1987-ben mutatták be és összesen 236 alkalommal láthatta a budapesti közönség.

Hat előadásból álló sorozat következik

Február 13-án a Kesselyák Gergely által színpadra állított előadást mutatják be az Erkel Színházban. A karmester-rendező Szegeden Szabadtéri produkciójaként hozta létre első Nabucco-rendezését tizenegy évvel ezelőtt. 2013-as alkotása a Miskolci Nemzeti Színházban debütált, majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház hívta meg a rendezést, amely most Budapesten is bemutatkozik.

Kesselyák Gergely az Opera magazinnak adott nyilatkozatában elmondta, a Verdi-darab második rendezésére készülve sokat olvasott egymást követő nagy világtörténelmi korszakok váltakozásáról. „Akkoriban a levegőben volt egyfajta világvégevárás, amolyan metafizikus várakozás valamire, ami mindannyiunk életét hamarosan befolyásolja és megváltoztatja majd. A régi bölcsek szerint ugyanis úgy 2500 évente másfajta kozmikus sugárzásnak van kitéve a Föld, így egy-egy váltás után az emberi nemnek is újabb és újabb megoldásra váró feladatai kerülnek előtérbe. A rendezés egy ilyen nagy jelentőségű váltás történetét dolgozza fel: a Bikából a Kos csillagjegybe történt átlépéssel a lehanyatló babiloni birodalom átadta a helyét az Ószövetség korának, s a Nabucco eseménysorozata tulajdonképpen ezt örökíti meg" – áll az Opera magazin cikkében. A díszleteket Zeke Edit alkotta, a jelmezeket Papp Janó tervezte.

A hat előadásból álló sorozatot Kovács János dirigálja, a főbb szerepekben pedig az Opera vezető énekesei lépnek színpadra. A címszerepben Kálmándi Mihály, a 2013/2014-es évad Kamaraénekese és Alexandru Agache, Izmael szerepében Horváth István és Nyári Zoltán, Abigélként mindkét szereposztásban Rálik Szilvia, a 2014/2015-ös évad Kamaraénekese látható, Fenéna szólamát Gál Erika, az idei évad Kamaraénekese és Vörös Szilvia, a főpapét Rácz István és Palerdi András énekli.

Alexandru Agache a Veronai Arénában öt évadon át énekelte a címszerepet, emellett a világ legnevesebb operaszínpadain: a londoni Royal Opera, Chicagói Opera, a New York-i Metropolitan, a Deutsche Opera Berlin, a bécsi Staatsoper, a Tokiói Opera és a Houston Opera énekelte elsőrangú szereposztásokban.

Kovács János karmester az Erkel színházi bemutató előtt nyilatkozatában kiemelte: „Nagyon szeretem ezt a darabot, volt már hozzá szerencsém, de különös szerencsének tartom Kesselyák Gergely munkáját, amely vérátömlesztést jelent az anyagnak is, hiszen gondolatai konkrét tartalmat adnak, ami zeneileg is nagy segítség. Emellett fontos megjegyeznem: a rendezést valóban fantasztikus szereposztásokban láthatja az Erkel Színház közönsége; mindenkit kiemelhetnék név szerint.”

Az előadássorozat kísérőrendezvénye február 13-tól március 2-ig Papp Janó jelmeztervező Álomdívák című kiállítása az Erkel Színház Kodály-termében. A klasszikus operajátszás hősnőit, legszebb hagyományait idézik meg Papp Janó jelmeztervező művész ruhakölteményekbe öltöztetett, különleges szépségű babái. A Sztancsik János szobrászművész által faragott, gazdagon díszített, a viselettörténeti hűség igényével készített, nagy méretű babák sajátos művészi látomásként többek között Puccini, Mozart, Erkel nőalakjai öltenek testet színpompás kosztümökben, különleges formákban.

A Nabucco története

Verdi huszonhét esztendősen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság című vígoperája megbukott, közben eltemette két kisgyermekét és végül feleségét is. Csak ügynöke rábeszélésére olvasta el Solera librettóját, a Nabuccót. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...”-t dúdolta. Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. Leigázók és leigázottak konfliktusának kereszttüzében egy családi dráma bontakozik ki, melyben az olasz mester zenéje a legszélesebb érzelmi skálán vezeti végig a nézőt. A történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi.

„A Nabucco leginkább a hitről szól, de nemcsak az istenhitről, hanem az egymásba vetett hitről is. Ha energiáinkat nem arra pazaroljuk, hogy egymással harcoljunk és az Istennel küzdjünk, akkor rájövünk, hogy csodákra vagyunk képesek. »Istent imádva királyok királya leszel.« – Ez az opera utolsó és egyben legfontosabb mondata" - nyilatkozta Kesselyák.

Mikor 1842. március 9-én a milánói Scalában a Nabuccót bemutatták, tombolóan lelkes fogadtatása nem csak újszerű, megragadó hatásokban gazdag zenéjének szólt.

Az idegen hódító, a zsarnoki Nabukodonozor asszír király erejével szembeszálló, majd a rabságban sínylődő és elveszett hazájuk után sóvárgó, kétségbeesés és bizakodás között ingadozó zsidók vergődésében a milánóiak saját lelkiállapotukat élték át. A némaságra kárhoztatott nemzeti érzések elfojthatatlanul törtek elő, mikor az első felvonásban a fenyegetett zsidók Istenükhöz fordulnak és kérik, ne engedje meg, hogy idegen vesse meg lábát földjükön, vagy mikor a harmadik felvonásban Zakariás főpap, hogy rabszolgaságba hurcolt népébe reményt öntsön, megjósolja szabadulását és a hódító Babilon pusztulását. De mindennél jobban magával ragadta a közönséget a 3. felvonás híres kórusa.

Ez a kórus, amely a hagyomány szerint Verdinek ösztönzést adott az opera megalkotásához, hamarosan felhangzott a milánói utcákon is, és a nép ajkán továbbterjedt városról városra, megelőzve az opera diadalútját Itália színházaiban. Az emberek olyan átérzéssel énekelték, amely kifejezője volt visszafojtott vágyaiknak, lázadásuknak és titkon táplált reményeiknek.

Giuseppe Verdi: Nabucco

BEMUTATÓ AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN

2015. február 13.

Opera négy felvonásban, három részben, olasz nyelven magyar felirattal

Szövegíró Temistocle Solera

Rendező Kesselyák Gergely

Díszlettervező Zeke Edit

Jelmeztervező Papp Janó

Dramaturg Orbán Eszter

Karigazgató Strausz Kálmán

Karmester Kovács János

Nabucco, Babilónia királya Alexandru Agache / Kálmándi Mihály

Izmael, a jeruzsálemi király unokaöccse Horváth István / Nyári Zoltán

Zakariás, a zsidók főpapja Palerdi András / Rácz István

Abigél, Nabucco nevelt lánya Rálik Szilvia

Fenéna, Nabucco lánya Gál Erika / Vörös Szilvia

Baál főpapja Cserhalmi Ferenc / Kiss András

Abdallo, Nabucco bizalmas szolgája Ujvári Gergely

Anna, Zakariás nővére Molnár Ágnes

További előadások: február 15., 18., 20., 22., 27.