Sárkány lehelet - Szávai Viktória Weöres-estjéről mesélt

Február 13-án látható a Radnóti Színház Irodallam sorozatának következő állomása, a Sárkány lehelet.

Szávai Viktória Weöres Sándor verseiből állította össze zenés irodalmi estjét, melynek zenéjét Dinyés Dániel szerezte, aki az előadás során zongorán, míg Szarvas Dávid ütőhangszereken működik közre.

Ajánló az est elé:

Szávai Viktória Weöres Sándor-estje a költő verseiből összeállított személyes vallomás, egy nagyon mélyen női előadás. Weöres sajátos hangú, senki mással össze nem téveszthető költészetében ősi, ösztönös tudás, játékosságba oltott bölcsesség rejlik. A Sárkány lehelet két érzékeny művész – a költő és a színész – találkozása a színpadon, tele gyengédséggel, vadsággal, szexussal, erővel, ritmussal és zenével.

Weöres Sándor a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alakja. Páratlan formaérzéke lenyűgöző műveltséggel és képzelőerővel párosult. Már életében klasszikussá vált. Az élet praktikus oldalához nem értett, nem is érdekelte. A költészeten kívül semmit nem vett komolyan – mondták róla. Nevezték koboldnak és zseninek, modernnek és ősinek, infantilisnek és bölcsnek. Egy biztos: olyan hangot ütött meg, amit előtte és azóta se senki.

 Sárkány lehelet (forrás: Radnóti Színház)

"Se föld, se víz, se ég, csak a gömbölyü messzeség maga,

redőtlen ívü nyugalom, se fellege, se csillaga,

virrasztó, tárt hatalom, álom-sima, szender-puha."

(Lebegés a határtalanban – részlet) 

Szávai Viktória a költőről:

"Weöres Sándor úgy határozta meg saját költői énjét, mint személyiségétől megfosztott poéta, aki saját korlátaitól megszabadulva képes átélni a világ egészét. Ezt a korlátlanságot próbálom megragadni, eljátszani létformákkal, nemiséggel, természeti erőkkel, istenekkel, zeneiséggel, csupa olyan jelenséggel, ami itt van körülöttünk-bennünk, de elszoktunk attól, hogy érzékeljük. Legföljebb csak kivételes pillanatokban." – mondta a színésznő.

Az Irodallam sorozatról:

A 2013/2014-es évadban indított Irodallam sorozat keretében a Radnóti Színház művészeinek alkalmuk nyílik, hogy egy estére kizárólag az övék legyen a színpad, és a saját ízlésüknek, kedvüknek, személyiségüknek megfelelően mutassák be egy hozzájuk közel álló író, költő műveit – minden alkalommal Dinyés Dániel zenész-zeneszerző közreműködésével. Szávai Viktória mellett Adorjáni Bálint készített Szabó Lőrinc-estet Különbéke címmel (2015. január 21.), míg Andrusko Marcella Parti Nagy Lajos szövegeit adja elő Nádgarnitúra című estjén (2015. március 27.).

Megannyi egyestés kaland – egy műsor azoknak, akik szeretik a zenét, az irodalmat és a Radnóti Színházat.

  Sárkány lehelet (forrás: Radnóti Színház)

 „Weöres női költő”- Villáminterjú Szávai Viktóriával 

A Radnóti Színház Irodallam sorozatán belül a vállalkozó kedvű színészek lehetőséget kapnak önálló irodalmi est létrehozására Dinyés Dániel zeneszerző közreműködésével. Hogyan választott költőt, gyakran olvas verseket?

A versolvasás nálam összekötődik egy bizonyos lelkiállapottal. Amikor magam alatt vagyok, akkor szoktam versesköteteket elővenni. A versek jó hatással vannak rám. Változó, hogy kit olvasok olyankor. Sokszor nyúlok Pilinszkyhez, de József Attilához is; elolvasom azt a húsz-huszonöt verset, ami szívügyem volt tizenöt, huszonöt és harmincöt éves koromban is.  Segítenek eligazodni.

Miért esett Weöres Sándorra a választása, és mit szeret a legjobban a saját estjében?

Weöres kamaszkori mániám volt. Azt hittem, ismerem, de az egész munka hatalmas rácsodálkozás volt. Felért egy önismereti tréninggel, vagy egy meditációs tanfolyammal. A legdöbbenetesebb felismerés számomra, hogy Weöres női költő, és az estem is alapvetően ezt a női energiát közvetíti harminc versen keresztül, Weöres kamu nyelven írt verseinek megzenésítésével, amelyeknek mindegyike egy-egy stílusjáték. A megzenésítésért hála Dinyés Dánielnek, aki zongorán, valamint Szarvas Dávidnak, aki ütőhangszereken kísér. Akinek van valami elképzelése arról, hogy milyen körülbelül egy irodalmi est, felejtse el, és vállalja a kockázatot. Egészen mást fog látni, mint amire számít.

  Sárkány lehelet (forrás: Radnóti Színház)

Először tapasztalta meg, hogy egyedül áll a színpadon. Milyen érzés?

Isteni érzés. Szeretem ezt a fajta felelősséget, ami persze teljesen más jelenlétet követel, mint egy színházi előadás. Nem azzal foglalkozom, hogy érdekes vagyok-e, lankad-e a figyelem, elég feszes-e a ritmus, hanem egyszerűen olyan érzés, mintha lehúznám magamról minden rétegemet, és ott állnék 1 óra 10 percen keresztül, hogy tessék, nézzetek, ilyen vagyok, gondolkodjatok velem. Persze ehhez a nézőtől is kell egy másfajta attitűd, hagynia kell, hogy a versek atmoszférája hasson rá, mert ha nem szippantom be a közönséget, tíz perc után kölcsönösen kibírhatatlan az egész.

Amikor utoljára játszottam a Weöres-estet, ült az első sorban egy férfi, aki végig nem nézett föl. Megőrültem tőle, hiszen ott volt az orrom előtt. Miért nem néz rám? Hova mered? Mire gondol? Utána odajött és elmondta, mekkora élmény volt neki az este; egy nehéz nap után rettenetesen fáradtan érkezett és inkább a szövegre próbált koncentrálni. És akkor megértettem, hogy nagyon különböző befogadói állapotok vannak. Ő így tudott figyelni akkor.

 Sárkány lehelet (forrás: Radnóti Színház)

Sárkány lehelet

Weöres Sándor verseiből szerkesztette: Szávai Viktória

Előadja: Szávai Viktória és Dinyés Dániel

 Ütőhangszereken közreműködik: Szarvas Dávid

Zenei vezető: Dinyés Dániel

Látvány: Tóbiás Tímea

Bemutató: 2015. február 13.