"A színészet egy megfeszített élet" - Pál András válaszolt

A Radnóti Színház színművészét tartalmi partnerünk, a Fidelio kérdezte az Anatole és a nők közönségtalálkozójának apropóján. Lapszemle.

Az Anatol és a nők február 6-i előadást követően közönségtalálkozó keretében kérdezhetik az alkotókat a Fidelio szervezésében. A beszélgetésen részt vesz az előadás rendezője, Bálint András, valamint a fellépő művészek. Moderál: Várhegyi András.

A Fidelio cikkéből:

Pál András beszélt arról, milyen típusú karakterek találják meg. „Leginkább a tépelődő, bizonytalan, útkereső intellektueleket szoktam játszani. Ez a figura abszolút az enyém. De szerencsére elég sok időt töltöttem vidéken, ahol más szerepekben, karakterszerepekben is kipróbálhattam magam.” – fogalmazott, majd eddigi pályájában bekövetkezett váltásokról szólt.

„A három kaposvári év alatt megkaphattunk még valamit a régi szellemiségből. Babarczy László volt az osztályfőnökünk, Znamenák István, Kelemen József és Mohácsi János tanított minket. Utána Pécsett egy kiváló társulatba kerültem, meghatározó előadásokat készíthettem el itt. Négy évet töltöttem el náluk, majd hármat a Magyar Színházban, ahol elég hamar megváltoztak a körülmények - főleg gazdasági okokból -, így aztán ebben az időszakban sokkal többet játszottam vidéki színházakban.” – sorolta, majd elmesélte, hogyan került a Radnótiba.

fotó: Béres Attila

„Megkerestek a Nemzeti Színházból, hívtak Miskolcra és Székesfehérvárra is. Mindegyik nagyon izgalmasnak tűnt, mert valami új indult éppen. De sorrendileg a Radnóti volt az első ajánlattevő. Először kértem időt Bálint Andrástól, de végül előbb felhívtam, mert arra gondoltam, hülye vagyok? Mit gondolkozom ennyit ezen? És jöttem.” – árulta el.

Pál András a közelgő Buborékok-bemutató kapcsán Mohácsi Jánosról is szót ejtett: „Mohácsi János meghatározó személy az életemben, sokat tanultam tőle szakmailag és emberileg egyaránt. Nem utolsósorban együtt kosárlabdázunk. Szeretek vele dolgozni, hiszen én ebben nevelkedtem, az ő színházi látásmódját szinte anyanyelvemnek tekintem, noha messze vagyok még attól, hogy ezt olyan szinten tudjam működtetni, mint például Gazsó György, aki szintén a Radnóti társulatának a tagja.” – mondta a fiatal színész, majd arról beszélt, milyen kihívásokkal kellett szembe néznie a Karamazovokban.

„Kamaszkorom óta nagy kedvencem Dosztojevszkij, a Karamazovot pedig különösen szeretem. Az előadásban Szmergyakovot játszom, amitől eleinte nagyon féltem, mert noha látszólag egy tejfölszerep, mégis komoly kihívás volt. Valami olyasmit próbáltunk benne megvalósítani, amivel még nem találkoztam a pályám során. Rendkívül nehéz. (…) Minden előadással mélyebbre kerülök.” – mondta Pál András, majd az Anatole és a nők címszerepéről is mesélt.

„Bizonyos szempontból én is eléggé "anatolos" vagyok. Csakhogy ez nem olyan egyszerű élet, mint amilyennek kívülről tűnik. A színészekre is gyakran ráfogják, hogy bohémak, könnyűek, pedig valójában ez egy megfeszített élet, minden idegszálunkkal ott kell lenni a topon állandóan. Anatol is ilyen, azt érzi, hogy ha nem történik körülötte valami eget rengető, valami különleges, akkor végtelenül unalmassá válik önmaga számára és mások szemében is, és ettől menekül.” – fejtette ki a színész.

A teljes interjúból kiderül az is, hogyan készül az előadásokra, hogy milyen volt a Teljes napfogyatkozást próbálni, hogy kikkel dolgozna együtt szívesen, valamint hogy milyen ambíciói vannak a színészkedésen túl.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Forrás: Fidelio