25 éve halt meg Karády Katalin

1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője. 

"... állandóan dolgozom, szerepekre készülök, és várom, hogy végleg színésznő legyek. Mert úgy érzem, véglegesen még nem vagyok az. De most már kezdem hinni, hogy az leszek. X. (Egyed) esküszik rá. Azt mondja, hogy az igazi jövőm a filmen van és a háború után ki akar küldeni Hollywoodba. Ő nem jön. Azt mondja: Hollywoodban csak ártana nekem. Mert ő három évvel ezelőtt összeveszett Hollywooddal. Egy másik Karády miatt. Márpedig én nélküle... nem megyek. Félnék egyedül. Ki intézné el az ottani Jóbbal és Robozzal, hogy - egy évig próbálhassam a szerepet?" (Karády Katalin)

Családi pokol

Kanczler Katalin néven 1910. december 8-án született egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban. Kiskorában jótékonysági akció révén 1921-ben néhány hónapot Svájcban, 1923-ban Hollandiában tölthetett. A családi pokol elől - édesapja állandóan verte - húszévesen a házasságba menekült, három év múlva már túl volt a váláson is. A színház iránt vonzódó, különös szépségű lányra egy társaságban figyelt fel Egyed Zoltán hírlapíró, s azt mondta neki: "Én színésznőt csinálok magából". Ő adta neki a Karády művésznevet, és ő vitte el Csathó Kálmánné Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház művésznőjéhez, aki olyan tehetségesnek tartotta Katalint, hogy ingyen is vállalta tanítását.

A fiatal Karády

A siker útján

Karády 1939-től játszott a Pesti Színházban és ebben az évben forgatta első és talán a legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Sajátos, mély hangján slágerek tucatjait búgta el (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet). Nevére tódult a közönség, évről évre többet forgatott, csak 1942-ben hét film készült vele. Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében is, amely kivételesen vígjáték volt.

Jávor Pállal civilben (1954)

Ikon

Igazi sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babás, csicsergő nőideál után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya volt, szinte férfiasan mély hangja is szokatlanul hatott a "nyafogások" után. Mindez persze botrányt is keltett, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal zsidóbérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt.

Rajongóival (1943)

Titokzatos vonzalmak

Magánéletét számos legenda övezte, vélték róla, hogy férfifaló, de azt is, hogy saját neméhez vonzódik; a valóságban Ujszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya.

Karády Katalin ikonikus portréja

A Világ Igaza

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Gestapo letartóztatta, a városban elterjedt az alaptalan pletyka, hogy kémkedéssel vádolják (talán azért, mert az akkor bemutatott Machita című filmben kémnőt játszott). A legvalószínűbb, hogy Ujszászyval és a kormányzó fiával, ifj. Horthy Miklóssal fenntartott kapcsolata miatt tartották fogva, befolyásos barátai csak három hónap után tudták kiszabadítani. Karády a nyilas rémuralom idején zsidókat bújtatott és mentett, ezért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki.

A színésznőt nagyon megviselte, hogy a Gestapo által letartóztatott, majd a szovjetek által fogva tartott Ujházynak nyoma veszett, amikor 1948-ban hazahozták és átadták az ÁVH-nak. Az új világban már nem találta helyét, a kommunista kultúrpolitika sem igényelte "a múlt rendszer" sztárját, lassan a közönség is leszokott róla.

Karády Katalin énekel 

Köd előtte, köd utána

Többször hívták külföldre, s ő 1951. február 20-án házvezetőnőjével és kalapkészítő barátnőjével illegális úton elhagyta az országot, itthon ezután neve sem hangozhatott el. A távozás körülményeiről is megszámlálhatatlan mendemonda kering, akadtak, akik szerint a kommunista politikus Vas Zoltán kocsiján hagyta el az országot, mások úgy tudták, hogy lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe. Karády svájci, majd brüsszeli tartózkodás után 1953-ban Brazíliában telepedett le, 1968-ban New Yorkba költözött, kalapszalont nyitott.  "Némelyek azt mondják, hogy akárcsak Greta Garbo, én is elzárkózom az emberek elől. Erről szó sincs, de a zajos társasági életet sohasem kedveltem. Egyébként reggeltől késő délutánig dolgozom. Amikor Amerikába kerültem, eleinte itt-ott föl-fölléptem, és álszerénység volna, ha tagadnám, hogy sikereket arattam. Mégis rádöbbentem arra, hogy színészi-énekesi pályám véget ért, idegen földön nem kezdhetem elölről a karrieremet. Így hát szakmát kerestem magamnak. Az egyik New York-i kalapüzlet társtulajdonosa lettem. Ott dolgozom rendszeresen. Talán meglepően hangzik, de ezt is jóleső alkotómunkának érzem..." - nyilatkozta.

Visszavonultan élt, csak néhány magyar művészek által szervezett koncerten vett részt, főként Kanadában. Egy-két hangfelvétele is készült, de még fényképezni sem engedte magát, csak 1979-ben, hosszú rábeszélésre adott egy exkluzív interjút Sándor Pálnak. Kultusza itthon a hetvenes évek végén éledt újra, de ő nem látogatott haza, örökre fiatalnak akart megmaradni az emberek emlékezetében. New Yorkban halt meg 1990. február 7-én, végakarata szerint a Farkasréti temetőben nyugszik.

Kultuszhős

2011-ben Karády Katalin Múzeum Kávéház nyílt a Lövőház utcában, 2012-ben a színházi világnapon bélyeget bocsátottak ki portréjával. Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, 2001-ben készült filmje Karády és Ujszászy szerelmét elevenítette fel, akárcsak Pusztaszeri László Karády és Ujszászy című párhuzamos életrajza (2008), dalaiból Szalóki Ági adott ki feldolgozáslemezt. 2008 óta a nevét viselő alapítvány kutatja, gondozza életművét.

Forrás: Színház.hu, MTVA Sajtó- és Fotóarchívum