A Láda titka – Kocsis Enikő koreográfus mesélt

Kocsis Enikő és Fitos Dezső február 8-án mutatja be kétszereplős táncszínházi darabját, amelyben izgalmas földrészek kultúrájával, táncművészetével találkozhat a közönség.

Ajánló a darab elé:

Mit tegyen az ember fia, ha egyszer csak váratlanul begurul hozzá egy láda? Nem tudni, hogy honnan, nem tudni, hogy kié, SEHOL senki, csak a láda. Régi jószág, ütött-kopott, rézcsatokkal, nagy lakattal, kerekeken gurul, gurul... Vajon mit rejthet e láda? Talán SEMMIT. Talán üres. És ha mégis színültig van VALAMIVEL? Nincs mese, az öreg láda titkát csak akkor fejtheti meg az, ki megtalálta, ha kinyitja.

Hogy meri-e? Lesz-e hozzá bátorsága? Vagy bontatlanul visszaküldi VALAKINEK, VALAHOVÁ? Csak az tudja meg a választ, ki megnézi az előadást.

A láda titka (fotó: Majnik Zsolt)

"A varázslat részesei vagyunk" – Kocsis Enikő válaszolt

Szöveggel dolgozni a színpadon még mindig nem a mi műfajunk – vallja Kocsis Enikő koreográfus, táncművész, A láda titka című előadás társrendezője. Szerinte a azonban a táncnak olyan kifejező ereje van, amely a megfelelő módon tálalva könnyen érthető a gyerekek számára. „Mivel a képzelet birodalma nemcsak a gyerekeké, olyan új darabot akartunk létrehozni, amely egyaránt tartalmas az 5-6 évesek, mint a szüleik, esetleg nagyszüleik számára.” – fogalmazott Kocsis Enikő, majd hozzátette:

„A mozdulat, a tánc, a zene egy varázslat ebben az életkorban. Ezt már a másfél éves kislányunkon is tapasztaljuk, akit sokszor beviszünk a próbára: nézzük, hogy az ő esetében mi működik, mennyire ragadja el őt egy jelentet. A láda titka persze nem csecsemő színház lesz, tekintve, hogy egy ötvenperces előadást állítunk színpadra” – árulta el Kocsis Enikő hozzátéve, hogy táncpedagógusként rengeteg időt tölt gyerekekkel , és azt tapasztalja, hogy az internet világában egyre kevesebb területen találkoznak egymással a gyerekek.

Kocsis Enikő (fotó: Duda Balázs)

 „Mindenki belemerül az okostelefonjába, elvész a virtuális világban. Ez a mese tulajdonképpen üzenet a gyerekeknek, vagy azoknak, akik a képzeletükben még megőrizték gyermeki mivoltukat, hogy a képzeletünk egy csodálatos világ, ezért nagyon fontosak a mesék. A képzeletünk sok mindent képes megteremteni, elővarázsolni. Ha egyedül vagyunk, unatkozunk, csupán a képzeletünkkel képesek vagyunk olyan világot teremteni magunk köré, amilyent csak szeretnénk. A darab alcíme (Sehol és Valahol) arra kettősségre utal, hogy a történetünk éppúgy lehet valóságos, mint képzeletbeli. Mindenesetre a történet során óriási utat jár be a néző” – fejtette ki Kocsis Enikő.

"A varázslat mindenkiben benne van"

A történetet Enikő testvére, Kocsis Rozi dramaturg, bábművész, a győri Vaskakas Bábszínház igazgatója írta: Él egy fiú valahol a nagyvilágban, amikor egyszr csak bezuhan az életébe egy láda, amely varázslatos kincseket rejt magában, köztük egy titokzatos bábut. A bábu szerepéről szólva Kocsis Enikő elmondta: „Pigmalion története visszaköszön az alapsztoriban, ami nem véletlen, hiszen régóta szerettük volna színpadra vinni. Nagyon jó alapanyag egy oylan előadáshoz, amelynek formanyelvében a báb- és a táncszínház találkozik. A mi előadásunkban nincsenek bábszínészek, ugyanakkor a műfaj szakembereitől segítséget kaptunk ahhoz, hogy hogyan tud például egy legyező átváltozni totyogó kacsából pávává. Az előadás végén a bábu egyszerűen elrepül.” – mondta, majd hozzátette: „Azzal szeretnénk elengedni a nézőket, hogy a varázslat mindenkiben benne van. Ezt tudni kell megélni." – fogalmazott Kocsis Enikő.

 A láda titka (fotó: Majnik Zsolt)

Kortárs mesedarab az autentikus néptánc nyelvén

A Fitos Dezső Társulat a kezdetektől kohézióban van a színházi- és bábszínházi világgal. Kocsis Enikő szerint mindez szükséges ahhoz, hogy részletgazdagabban tudják a történetet megeleveníteni. Mint mondta, „A láda titkának színpadi világát egy nagyon tehetséges iparművész, Mihács Gábor jelmez- és díszlettervező készítette. A színpadon a gyerekek szeme előtt változik majd át tér, megmutatva, hogy a normális, hétköznapi tárgyak hogyan tudnak atmoszférát teremteni, más országokba repíteni Spanyolországtól Afrikáig.” – fogalmazott, majd hozzátette: 

„Ehhez igazodnak a különböző kultúrákra jellemző táncműfajok is. Így fuzionál majd az előadásban az argentin tangó, a kalotaszegi legényes a cirkuszi mutatványokkal vagy éppen a szteppel és a szvinggel. A Buda Folk Band fantasztikus zenei világot hoz álmodott meg, amely a népzenében tovább gondolkodik. Nem ijednek meg a feladattól, hogy flamencót vagy cigány botolót párosítsanak a kalotaszegi legényessel. Úgy gondolom, hogy egy nagyon is korszerű, kortárs mesedarabot tudtunk létrehozni az autentikus néptánc nyelvén megfogalmazva.” – összegzett Kocsis Enikő.

Kérdezett: György Renáta