Iván Sára Ez történt Bécsben című operettjének ősbemutatóját január 3-án a Szegedi Nemzeti Színházban tartották Toronykőy Attila rendezésében, Molnár László vezényletével és operaénekesek főszereplésével. Februárban ismét látható az előadás.
Gyüdi Sándor igazgató ajánlója:
Váradi Katalin, az egyik legkiválóbb magyar operakarmester így határozza meg az operett műfaját: szép emberek, szép ruhában, szépen énekelnek. A tartalom persze több ennél, de a játékos definíció kifejezi a lényeget: a nosztalgiát a szépség iránt.
A sikeres operettek cselekménye, dallamos zenéje egy letűnt világot idéz, melynek romantikájába ábrándozva feledkezik bele a mai néző is, sőt, érdekes módon az operett az utóbbi években meghódítja a Távol-Keletet is, ahol ennek a jellegzetesen európai miliőnek semmiféle gyökere nincs.
A mai szerzők figyelme ugyanakkor a divatos műfajok felé fordul. A kortárs komolyzene közönségénél szélesebb körű sikerre áhítozó zeneszerzők rock-operát és musicalt komponálnak.
Mi vezet egy szegedi egyetemistát, Iván Sárát, a Zeneművészeti Karon tanuló fiatal hölgyet arra, hogy ebben a műfajban alkosson? Minden bizonnyal az operett világában szerzett élmények és annak felismerése, hogy az emberek ma is igénylik az érzelmes-romantikus történetet, a fülbemászó dallamosságot és a szórakoztató színházi estét, amit az operett varázslata ígér.
A Szegedi Nemzeti Színház nagy örömmel karolta fel a készülő új művet, Iván Sára Ez történt Bécsben című operettjét, melynek első részleteiből két esztendeje színpadunkon létrejött már egy hallgatói vizsgaelőadás. Az akkor még torzó produkció olyan sikeres volt, hogy meghívást kapott a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra.
A kezdeményezés mellé állt a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub és a szegedi Soroptimist Club is, így a szegedi deszkákon igazi, hamisítatlan bécsi hangulatban, egy vadonatúj operett ősbemutatójával indult a 2015-ös esztendő. A folytatás sem maradt el, februárban ismét látható az előadás.
A fiatal komponista, Iván Sára az MTI-nek elmondta, már középiskolás korában is próbálkozott könnyűzenei dalok írásával, de úgy érezte, nagyobb, összetettebb feladatra vágyik és bizonyítani akar. A történet a kiegyezés utáni évtizedben Bécsben játszódik, és ahogy az operettek többségénél, a cselekmény középpontjában egy szerelmi történet áll.
Ez történt Bécsben
operett
A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása
A Szegedi Nemzeti Színház, a Szeged Első Lions Klub és az SZTE produkciója
Rendező: Toronykőy Attila
Színész:
Gizella, (magyar grófnő) - Vajda Júlia
Vera, (a lánya) - Kálnay Zsófia
Elza, (Vera húga) - Nánási Helga
Lipót, (Bécs hercege) - Andrejcsik István
Alfonz, (Vera szerelme) - László Boldizsár
Rudolf, (Alfonz barátja) - Bocskai István
Pique, (Lipót fia) - Gömöri Krisztián
Carolin, (francia szobalány) - Fischer Lilian
Bertold - Tóth Péter
Ulrich - Rákai István
Margit, (magyar házvezetőnő) - Suvada Aranka
Kocsmáros - Börcsök Bálint
Ajtónálló - Lőrincz Zoltán
Koreográfus: Varga József
Díszlettervező: Toronykőy Attila
Jelmeztervező: Varsányi Anna
Karigazgató: Kovács Kornélia
Súgó: Zsoldos Anikó
Ügyelő: Kürtös Petra
Karmester: Molnár László
Forrás: Szegedi Nemzeti Színház, MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.