projekt_LULU – Geréb Zsófi "szörnytragédiát" rendezett

Március 5-én mutatja be a Manna Produkció Geréb Zsófi Wedekind nyomán készített rendezését a Jurányiban.

Ajánló a darab elé:

Amikor egy népszerű női magazinban "A nő munkája a férfi" címmel jelenik meg írás, vagy a beépített szekrénytől az alufóliáig mindent meztelen női testtel reklámoznak, akkor kiderül, hogy valójában nem történt elegendő változás az elmúlt száz évben. Az előadás Frank Wedekind századfordulós drámája és kortárs dokumentarista szövegek felhasználásával a nőkérdést és a nemi egyenlőtlenségek problematikáját járja körül. A női emancipáció és az egyre szélesebb körben elterjedt feminista mozgalmak ellenére még ma sem lehet úgy végigmenni az utcán, hogy ne kelljen farkasszemet nézni a mindennapi szexizmussal.

projekt_LULU (fotó: Kállai-Tóth Anett)

Az előadásban epizódok villannak fel Lulu életéből, aki a klasszikus femme fatale figura megtestesítője. Sorsa azonban kizárólag a mellette levő férfiaktól függ. A kérdés az: mi történik, ha megpróbál függetlenedni? Mi lehetett akkor és mi lehet most az „önálló” nő perspektívája? Mi a szerepe ebben a férfinak? Károsak-e a „tipikus” nemi szerepek?  Ha igen, mennyire? Egyáltalán, mi az a feminizmus? És kell-e? És mi köze ehhez a férfiaknak? És vajon fel kell-e tenni ezeket a kérdéseket, vagy minden pont jó úgy, ahogy van?

Geréb Zsófi (fotó: Tóth Simon Ferenc)

A rendező a darabról:

Geréb Zsófi az előadásról elmondta: „Lulu komplexebb és aktuálisabb, mint sok kortárs dráma ebben a témában. Wedekind darabja akár ma is íródhatott volna, csak a közeg, a díszlet más. Tulajdonképpen végigköveti Lulu életét és fokozatos öntudatra ébredését. Lulu a dráma elején kiszolgáltatott, alárendeli magát a férfiaknak. Fokozatosan, férfiról férfira és a megszerzett tapasztalatok hatására egyre önállóbb lesz, míg végül ki is mondja: egyedül még bármire képes lehet. Kérdés persze, milyen messzire tud eljutni egy „független” nő 1895-ben; Wedekind megadja a saját válaszát a darab végén. (…)

Elsősorban a szexualitással és a társadalmi szerepekkel kapcsolatos kérdéseket emeltük ki a darabból. A dráma hősei a női főszereplőt elsősorban a teste felől közelítik meg, amihez Lulu vegyesen viszonyul: élvezi, zavarja, vagy éppen kihasználja ezt a viszonyt. (…)

Egész életünket akarva akaratlanul a társadalmi szerepek kényszerítő hatása alatt töltjük. Emiatt férfiak és nők vére folyik a valóságban és az előadásban is. Ezt meg kell beszélnünk.”

A Geréb Zsófival készült teljes interjú ide kattintva érhető el.

 Rózsa Krisztián és Sodró Eliza (fotó: Kállai-Tóth Anett)

Frank Wedekind nyomán

projekt_LULU*

fordította: Forgách András

* dokumentarista szörnytragédia, 1895-2015

Lulu – Sodró Eliza

Schigolch – Béres Miklós

Alwa – Dér Zsolt

Geschwitz – Kőszegi Mari

Schöning / Jack – Sipos György

Goll / Mr. Hopkins – Borsányi Dániel

Schwarz / Dr. Hilti – Rózsa Krisztián

Rodrigo / Kungu-Poti – Bán Bálint

Zenészek: Szabó Sipos Ágoston, Csizmás András, Komjáti Áron

Díszlet, jelmez: Juristovszky Sosa

Videó: Karcis Gábor

Operatőr: Táborosi András

Asszisztens: Szélinger Anna

Dramaturg: Zsigó Anna

Produkciós vezető: Gáspár Anna

Rendező: Geréb Zsófi

Bemutató: 2015. március 5. 19.00, Jurányi Ház

II. TITÁNium Színházi Szemle Jurányi-díjas előadás

Manna Produkció  - MASZK (Szeged)