Fige Attila rendezésében mutatja be a Bábszínház Jevgenyij Svarc Hókirálynőjét. A címszerepben Pallagi Mara látható.
"Messze északon, ahol mindent hó és jég borít, és annyira hideg van, hogy egy szempillantás alatt megfagy még a tűz is, ott élt káprázatos jégbirodalma közepén a Hókirálynő. De nem csak a birodalma volt jégből, hanem a szíve is. És volt neki egy tükre. Ez a tükör a legszebb zöldellő mezőt is főtt spenótnak mutatta, a legjobb embereket fertelmes arcúnak, s akinek csak egy szeplőcske aranylott az arcán, az is ragyásképűnek látszódott benne."
Andersen klasszikus meséjében egy tükörszilánk fúródik Kay szemébe, így a kisfiú egy csapásra elfelejti korábbi életét és legjobb barátját, Gerdát. Északra megy a Hókirálynővel, a káprázatos jégpalotába, ahol nincs szeretet, nincs barátság, csak hideg tökéletesség. Gerda azonban utána indul, hogy kiszabadítsa. Útja egy különös országon, egy rablótanyán és végtelen hómezőkön vezet keresztül, míg megérkezik az örök tél birodalmába... De fel tudja-e olvasztani egy kislány állhatatos szeretete Kay jéggé fagyott szívét? Elhozhatja-e egyetlen virágzó rózsa a tavaszt?
A mese gyerekeknek készült, ennek ellenére felnőtteknek ugyanúgy ajánlott az olvasása. Talán ez lehetett a vonzó Jevgenyij Svarc számára is, aki színdarabot írt belőle. Az ő nevéhez köthető több mint 20 színdarab és bábjáték, illetve nyolc film forgatókönyve. 1939-ben színpadra adaptálta a mesét, benne változtatásokkal, elhagyásokkal és újításokkal, így reflektálva korának társadalmi és politikai helyzetére. Vegyük csak a Tanácsos figuráját, aki a Hókirálynőnek legalázatosabb szolgája: Svarc találta ki őt, aki a Hókirálynő kegyétől függ, és tökéletesen megjeleníti a besúgók és kémek a megírás korára oly jellemző elhivatottságát.