A kaposvári Fésűs Éva meséje először került bemutatásra profi színházi körülmények között. A premieren mélyszegénységben élő roma gyerekeket látott vendégül a színház.
Ajánló a darab elé:
Kerekegyország királyának sürgősen meg kell házasítania a fiát, Deliszép királyfit, különben semmi nem menti meg az országot az anyagi csődtől. Szép hozománnyal kell tehát rendelkezzen az ara, a királyfi - úgy tűnik - nem nősülhet szerelemből. Aligvári Ajnácska, az egyik szomszéd király uralkodójának lánya tűnik legalkalmasabbnak az "országmentésre". És máris jöhetnek a bonyodalmak: a fiatalok véletlen találkozása, az aligvári királyi palotában Nadály hercegnő és Nagy Amondó cselvetései a királyi trón megszerzése érdekében, az összekevert arcképek, a gonosz lápkirály, Lápi Lapaj országpusztító fenyegetése, s természetesen következik a megoldás. Ki más menthetné meg a szomszéd királyságokat, segíthetné egymásra találni a királyfit és a királylányt, mint a szegény ifjú, Árva Ábris, és Rozi, az aligvári palotában sürgő-forgó cserfes szolgálólány. Hogy a végén a jó és gonosz is elnyeri méltó jutalmát, az egyértelműen a földön két lábbal álló, egyszerű, természetes ésszel bíró népi szereplőknek köszönhető. Mintha Vörösmarty Csongor és Tündéjének Balgája és Ilmája is elénk lépnének ebben a mesében.
Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)
„A meseírás felelősségteljes dolog” - Fésűs Éva válaszolt
„A nagymamámnak örökké hálás leszek, mert ő mesélt nekem kiskoromban. Neki köszönhetem, hogy elkalandoztam a mesevilágba, és ez nekem mindig nagyon sok boldogságot jelentett. Ennek dacára nem akartam meséket írni, véletlenül történt, hogy meseíró lettem. (…) Két pici gyerekemnek írtam először verset – egy macis verset, és valaki rábeszélt, hogy küldjem be a Magyar Rádiónak. Elküldtem, és le is adták műsorban. 1957-ben kértek fel, hogy küldjek újabb meséket, amiket aztán szintén leadtak: így indult a rádióval a kapcsolat. 1959-től a Dörmögő Dömötörben jelentek meg verseim, miközben gyors- és gépírónőként dolgoztam" - mondta el a kezdetekről Fésűs Éva, majd hozzátette:
Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)
"A mese ugyanaz, mint a valóság, mert tulajdonképpen ugyanolyan próbák elé állnak az mesehősök, mint az emberek az életben. Az, hogy jó a vége, hogy minden jó, az életben sajnos nem mindig valósul meg. De a mesében ez előírás" - fejtette ki, majd a mese fontosságáról beszélt.
Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)
A meseírás nem hobbi, nem szórakozás, hanem egy nagyon fontos, felelősségteljes dolog. A mese az a kulcs, amivel egy gyerek előtt kinyitogatjuk a világnak a szépségeit és a szabályait, ahhoz, hogy szépen és jól tudjunk élni. Ezeket az ismereteket akkor kell átadni a gyerekeknek, amikor még nem rontották el az ízlésüket és nem nyúltak bele piszkos kézzel a lelkiismeretükbe, gondolatukba. Amilyen gyermekeket nevelünk, olyan lesz majd az a társadalom, amit ők fognak majd kialakítani” - fogalmazott az írónő.
(forrás: kaposvarmost.hu, Kapos Televízió)
Ajnácska (fotó: Memlauer Imre)
Fésűs Éva:
AJNÁCSKA
zenés mesejáték 2 részben
Zene: Némedi Árpád Dalszövegek: Váradi R. Szabolcs
Játsszák:
Töhötöm király, Aligvár uralkodója - Lecső Péter
Ajnácska, a lánya - Erdős Éva
Hajbók, udvarmester - Tóth Eleonóra
Nadály hercegnő - Horváth Zita
Nagy Amondó, udvari tanácsos - Serf Egyed
Báró Pemzli Akvarell, udvari festő - Kalmár Tamás
Málémukk herceg, (vagy Máléjankó) - Szvath Tamás
Pozdorja tábornok - Kósa Béla
Kulcsár Julcsa - Csonka Ibolya
Rozi, szolgáló a palotában - Érsek-Obádovics Mercédesz
Sára, szolgáló a palotában - Tóth Molnár Ildikó
Zsófi, szolgáló a palotában - Antal Márta
Árva Ábris - Fándly Csaba
Vagány Berci / Gyalogvarangy, mocsári attasé - Fábián Zsolt
Borbolya király, Kerekegyországban / Mákvirág - Lugosi György
Deliszép Dániel, a fia - Mohácsi Norbert
Lápi Lapaj, lápkirály / Jómadár - Hornung Gábor
Gyalogvarangy, mocsári attasé - Fábián Zsolt
Udvarhölgy 1 - Lugosi Anna
Udvarhölgy 2 - Kirsch Vera
Ezen kívül még: udvari nép /hölgyek és vitézek/, falusi legények, békák.
Zenészek:
Sebesi Tamás, Csíkvár Gábor, Bárány Tamás, György-Horváth László
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Díszlettervező: Pintér Réka
Jelmeztervező: Balla Ildikó
Ügyelő: Szűcs László
Koreográfus: Turi Endre
Korrepetitor: Barabás Edit
Súgó: Kirsch Vera
Világítástervező: Memlaur Imre
Rendezőasszisztens: Szigethy Brigitta
Rendező: Tóth Géza
Következő előadás: március 19. 14:00