Alföldi Róbert a Bábszínházban rendezi a Kabarét

Alföldi Róbert a Sade márki 120 napja után ismét felnőttelőadással érkezik a Budapest Bábszínházba.

Joe Masteroff és Fred Ebb musicalje számtalan sikeres bemutató után először látható bábos feldolgozásban. Az április 13-i előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében és támogatásával valósul meg.

Az olvasópróbán Alföldi Róbert hangsúlyozta, hogy a készülő előadás egy kevésbé konkretizált helyszínen és térben fog játszódni, kiemelve a darabot a fasizálódó Németország légköréből. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha térből és időből kiszakított is lesz az előadás, manapság fontos a rendezés során a konkrét fogalmazás – ezért a színészi játékra az egyenes, direkt olykor már-már a didaktikusságig menő eszköztár használatát szeretné alkalmazni. A látvány (tér, jelmez és bábok) egy sötétebb, durvább, fájdalmasabb, végletesebb képet készül adni, mint esetleg a korábbi színpadi változatok és az édeskésnek, humorosnak mondható film. A rendező szavaival élve egy zsigeribb, inkább érzetet, mint konkrét történetet bemutató feldolgozás készül.

fotó: RTL Klub/ Kovács Tamás

A Kabarét a film tette híressé - Részlet Havasi Laura írásából:

(...) A Kabaré az 1930-as évek Berlinébe vezeti el a nézőt. A film főszereplője Sally Bawes (Liza Minnelli), aki egy berlini szórakoztatóhelyen, a Kit-Kat Clubban lép fel esténként. A városba érkező Brian (Michael York) Sally szomszédságában vesz ki albérletet, és kettőjük között előbb barátság, majd szerelem szövődik. A visszafogott brit angoltanárnak Sally szerez tanítványokat, előbb Fritz Wendelt (Fritz Wepper), majd Natalia Landanert (Manisa Berenson), egy gazdag zsidó lányt. Közben Sally megismerkedik egy Maximilian von Heune (Helmut Griem) nevű német arisztokratával, aki gazdagságával és bőkezűségével elkápráztatja a fiatal nőt.

Míg az eleinte csak hozományvadász Fritz egyre komolyabban beleszeret Nataliába, addig Sally, Brian és Maximilian különböző szórakoztatóhelyeken, majd az utóbbi vidéki kastélyában mulatják az időt. Maximilan még azt is megígéri Sallynek és Briannek, hogy elviszi őket egy afrikai kirándulásra, de Brian az, aki hamarabb rájön, hogy csak szórakozásból kellettek mindketten a férfinak. (...)

Fosse filmje azért tartozik a realista musicalek kategóriájába, mert a film dalai a Kit-Kat Club színpadán kerülnek bemutatásra, tehát egy kabaréműsor különböző számait alkotják. Egyetlen kivétel az a jelenet, melyben Sally, Brian és Maximilian egy kertvendéglőben vannak, ahol a „Hitler Jungend”-ek egy csoportja is jelen van. Az egyik fiatal náci egy indulószerű dalba kezd, amelybe aztán a német vendégek közül mindenki belekapcsolódik. (...)

Peter Jelasich szerint egy berlini kabaré a következőképpen nézett ki: egy aránylag kis méretű teremben asztalok körül ültek a nézők (vendégek), az előadók pedig egy kis színpadon léptek fel. A hely ilyen fokú intimitása lehetővé tette, hogy szemkontaktus jöjjön létre az előadó és a nézők között. Egy előadásban általában öt-tíz perces számok váltogatták egymást, különböző műfajban: dalok, vicces monológok, dialógusok és humoros jelenetek, ritkábban táncok, pantomimok, bábelőadások vagy közismertebb filmek. Ezek általában szatirikus vagy parodisztikus hangvételűek voltak, és aktuális eseményekkel foglalkoztak, leginkább a szex, a divat, a kulturális események és legkevésbé a politika témakörében.

Általában professzionális énekesek, színészek, zenészek és táncosok adták elő a műsorszámokat, de a kabaré elmaradhatatlan figurája mégis az úgynevezett ceremóniamester volt, aki a számok között vicces megjegyzéseket tett a napi eseményekre, bevonta a közönséget az előadás menetébe, és felvezette a következő műsorszámot. Ez a figura esténként a Kabarénak is fontos szereplője, Joe Grey remek alakításában, aki végig reflektál, és kommentálja mindazt, ami a színpadon, Berlinben és természetesen a film szereplőivel történik. Egyébként épp a ceremóniamester az, aki elénekli a film (és a kabaréműsor) nyitódalát, melyből megtudhatjuk, hogy a néző mi mindent fog látni a műsorban (és filmben): a „list” körülbelül ugyanaz, mint az előbbiekben felsorolt témakörök. Tulajdonképpen mindaz, ami a színpadon megjelenik, az a filmben megtörténő eseményeket kommentálja, vagy előrevetíti, esetleg megmagyaráz bizonyos történeteket, példaként nézzünk meg közelebbről néhány fontosabb „kabaréjelenetet”, mégpedig a szex (szerelem) és a politika témaköréből. (...) Hollósi Laura: A musical műfajtörténete és Bob Fosse kabaréja (filmtett.ro, 2001. október 15.)

Az olvasópróbáról képekben:

(Fotók: Budapest Bábszínház)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Kabaré

Szövegkönyv: Joe Masteroff

(John Van Druten és Christopher Isherwood elbeszélései alapján)

Zene: John Kander
Dalszövegek: Fred Ebb
Dalszövegfordító: Varró Dániel
Dramaturg: Vörös Róbert
Bábok: Hoffer Károly
Díszlet, jelmez: Zöldy Z Gergely
Zenei vezető: Wagner-Puskás Péter
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Alföldi Róbert

Szereplők:

Konferanszié: Bercsényi Péter
Sally Bowles: Mórocz Adrienn
Cliff Bradshaw: Szatory Dávid
Schultz úr: Ács Norbert
Schneider kisasszony: Pallai Mara
Ernst Ludwig: Pethő Gergő
Schatzie Kost: Spiegl Anna

Továbbá:

Bánky Eszter, Ellinger Edina, Juhász Ibolya, Kovács Judit,

Kovács Katalin, Radics Rita, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba

Bemutató: április 13.

 Budapest Bábszínház

Forrás: Budapest Bábszínház, filmtett.ro