Március 25-én, 19:30-kor a Katona Kamrában vendégszerepel a Vaskakas Bábszínház.
Ajánló a darab elé:
"Vannak a férfiak. És vannak ezek a nők. Mi. Anyám, nagyanyám, húgom, barátnőm, szomszédom. Valami hasonló bennünk, valami ismétlődik. Valami, ami jó, ami fáj, ami nehéz, ami nevetséges. Sokat köszönhetünk egymásnak. Jót meg rosszat. A földön állunk. Mindent túlélünk. A nők mozgatják a világot. Nem fönt, hanem lent. A piacon, az utcán, a fürdőben, a munkahelyen - például ebben a mosodában."
A Vaskakas Bábszínház felnőtteknek szóló előadását valós női sorsok elbeszéléseiből állították össze az alkotók, és a huszadik század második felének magyar könnyűzenéivel és sok humorral fűszerezték, hogy az élettel való - jelen esetben egyáltalán nem véletlenszerű - egyezések szórakoztatóak (is) legyenek.
Pelsőczy Réka rendező a darabról:
"Van egy régi papírdoboz, szép virágos és csíkos papírral kasírozva. Eredetileg is pasztell, zöld és rózsaszín színei teljesen kifakulva. Nagymamám szekrényében találtam vagy az én szekrényemben, már nem emlékszem. Rendrakás közben. Vannak korszakok amikor igény van a takarításra, a kiürítésre, a rendszerezésre. Hogy is van ez az Élet? Ahogy leemelem a doboz fedelét, furcsa virágillatt száll fel, levendulával és enyhe penészszaggal keveredve. Valami pók is beleköltözött. A dobozban papírok, levelek, fényképek, egy medál hegyikristállyal a közepén, három rézpénzérme egy selyemzsákocskában és két doboznagyságú baba. Két régi baba, porcelánból. Az egyiknek nagy vörös, a másiknak nagy fekete haja van. Megszólal valami zene. És ők mesélni kezdenek. Voltak ők már egymásnak testvérei, barátnői, lányai, nagyanyjai, szomszédai, ellenségei. Segítették és elárulták egymást, megharcoltak a jogaikért vagy feladták őket, nem tudtak gyereket szülni - vagy ha tudtak, az meghalt vagy bolond volt vagy egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele.
Menekültek a bevagonírozás vagy a kitelepítés elől, voltak keresztények és voltak zsidók, volt, hogy filozófus lett belőlük vagy művész, volt, hogy csak a saját házuk táján vittek végbe hőstetteket. Elváltak, amikor még nem volt szokás, vagy nem is mentek férjhez, mert egy másik nőt szerettek. Éltek. A jég hátán is. A 20. század történetét női történeteken keresztül mutatnám be. Személyes történeteken keresztül, amik mégis kirajzolnak valamiféle történelmet. Képek élnek bennem, sorsok, történetek, amik ugyanazok, és mégis mások. Van egy anyám, nagyanyám, húgom és nagyon szoros női viszonyaim. Akik mindig ott vannak, ha kell. Egy háló, ami megtart. Amit csak mi értünk. A mi csalódásaink saját illúzióinkban, nem a férfiakban. Ők nem tehetnek semmiről. Ők egy másik csodálatos történet, az ő csendjeikkel, az ő hallgatásaikkal."
Ők az alkotók:
Dramaturg: Solt Róbert
Díszlet: Kalmár Bence
Jelmez: Tihanyi Ildikó
Mozgás: Fejes Kitty
Zenei szerkesztő: Varga Vince
Rendező: Pelsőczy Réka
Játsszák: Kocsis Rozi Blattner Géza- díjas, Ujvári Janka Jászai Mari-díjas, Gergely Rozália
Az előadás hossza: 70 perc.
Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.