Herczeg Ferenc Kék róka című vígjátékát és a kortárs balett két Ravel-műre készült produkcióját mutatja be áprilisban a Szegedi Nemzeti Színház.
Bagó Bertalan rendező a teátrum műsoráról rendezett szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a háború után tiltólistára került Herczeg Ferenc Kék róka című művét 1917-ben mutatták be a Vígszínházban.
A hazai irodalmi élet két világháború között legnépszerűbb alakja ezzel a művével igyekezett kitágítani a hagyományos vígjátéki kereteket. A klasszikus szerelmi háromszögből adódó bonyodalmakon túl a Szabó Gabi alakította női főszereplő életében a férj és a házibarát mellett feltűnni látszik egy titkolt szerető is – fogalmazott a művész az április 10-től látható darabról.
A 20. század elején játszódó mű arra keresi a választ, hogyan viselkedik a modern világban az emancipált nő, és rámutat arra is, miként ítélkezünk másokról, miközben a magunk által hangoztatott normákat gyakran figyelmen kívül hagyjuk – közölte a rendező.
A Szegedi Kortárs Balett április 17-én élő zenekari kísérettel mutatja be két Ravel-műre készült produkcióját. Az est első felében látható Daphnis és Chloé-koreográfiát Juronics Tamás készíti.
A művészeti vezető elmondta, a művet 1912-ben mutatták be Párizsban. A koncertdarabként is gyakorta játszott impresszionista zenéhez annak idején nehézkes dramaturgia készült: a természetben játszódó történet két magára hagyott gyermekről szól, akik lassan szerelemre gyúlnak egymás iránt. A szerelemkeresés témája a szegedi társulat előadásában is megmarad, emellett arra próbálnak válaszokat adni, hogy a "vademberek" miként viszonyulnak a civilizált környezethez, és a társadalom miként fogadja őket.
A Szegedi Szimfonikus Zenekarral közösen létrehozott előadásban a civilizáció allegóriáját megtestesítő muzsikusok a színpadon foglalnak majd helyet, a táncosok pedig előttük, a befedett zenekari árok fölött táncolnak majd – közölte a Kossuth-díjas művész.
Az előadás második részében Ravel F-dúr vonósnégyese szólal meg. Az egy évtizedig Hollandiában dolgozó táncművész-koreográfus, Zachár Lóránd rendezte Árnyak és vágyak című mű alapgondolatát az Isaac Newton által megfogalmazott tehetetlenség törvénye adta.
A művész szerint ez a tehetetlenség hat az emberi életre is. Bár azt hisszük, mi vagyunk a sorsunk irányítói, valójában csupán árnyékként követjük egy felsőbb akarat szándékát – mondta a koreográfus.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.