Kőszínházi emlékművek vs. tájbuszromantika címmel rendez nyilvános beszélgetést a Színház- és Filmművészeti Egyetem március 31-én.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Elméleti Intézete nyilvános beszélgetéssorozatot indított a hazai színházi élet aktuális kérdéseinek körbejárására. A beszélgetéseket színházi kritikusok moderálják, a résztvevők kifejezetten fiatal, 30 év alatti színházcsinálók.
A 6 alkalomból álló sorozat ötödik beszélgetése március 31-én este 8 órakor lesz az egyetem Vas utcai épületében.
A szervezők, az SZFE Elméleti Intézetének hallgatói fontosnak tartják, hogy a fiatal, 30 alatti színházcsináló emberek nyilvánosan vitázzanak egymással, beszélgessenek olyan témákról, amikről a 30 felettiek már lehet, hogy véres háborúkat folytatnának, vagy fásult köröket futnának. Az érintett témák tudományos szintű vizsgálata nem lehet célja egy ilyen beszélgetés sorozatnak, sem a teljes színházi élet minden szegmensének érintése, de jó eséllyel lehet belőle elgondolkodtató keresztmetszet. Az SZFE hallgatók pályájuk elején lévő, fiatal alkotókat hívtak meg, akik létrehoztak már a közönség számára sikeres, karakteres színházi előadást, de még nincs egyértelműen kialakult hangjuk, stílusuk.
A soron következő beszélgetésen a budapesti és vidéki problematika, valamint a külső és tájelőadások kérdését járják körül az alkotók. Lehet-e jó színházhoz jutni vidéken egy művelődési házban? Mennyire kell mobilisnek lennie egy alkotónak vagy egy előadásnak?
Résztvevők:
Benkó Bence (k2 társulat egyik vezetője)
Székely Kriszta (végzős rendező hallgató)
Szivák-Tóth Viktor (Inárcsi kb35 Társulat egyik vezetője)
Tóth János Gergely (szabadúszó színész, rendező)
moderál: Puskás Panni a Revizor - a kritikai portál szerkesztője
A sorozat záró beszélgetése április 26-án Ingyencirkusz vs. kultúrafogyasztás címmel a színház gondolkodtató és szórakoztató funkcióit veti majd össze.