Kabaré – Jön Alföldi korhatáros bábrendezése!

Április 13-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatja be a Budapest Bábszínház Alföldi Róbert rendezésében a Kabaré című musicalt. A produkció elkerül minden finomkodást, szikárabb és zsigeribb lesz az eddigi előadásoknál.

A történetől:

Európa közepén, egy nagyváros vigalmi negyedének kétes hírű romkocsmájában dolgozik, lép fel, énekel esténként Sally Bowles. Nagy színésznő szeretne lenni, és abban bízik, hogy egyszer a világhír még szárnyára veszi és a magasba röpíti. Cliff, a fiatal ígéretes író megismerni az életet e hazába érkezik. Barátkozni szeretne és sokat dolgozni. Sally és Cliff találkoznak, menthetetlenül egymásba szeretnek. Schneider kisasszony panziójában bútoroznak össze, közös jövőjükről álmodoznak, még vakon bíznak a véletlenben és eközben nem veszik észre, hogy mi történik körülöttük e nagyvárosban, Európa közepén.

A Sade márki 120 napja után Alföldi Róbert ismét izgalmas előadást készít a Budapest Bábszínházban: Joe Masteroff, John Kander és Fred Ebb musicaljét, amely először látható bábszínházi feldolgozásban.

Ács Norbert és Pallai Mara (fotó: Éder Vera)

Ajánló a darab elé:

A Kabaré az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott zenés darab: Joe Masteroff, John Kander és Fred Ebb musicalje az 1966-os Broadway-premier, de még inkább az 1972-es filmváltozat óta igazi klasszikussá vált, a hazai színházak repertoárján is rendszeresen szerepel. Bábszínház azonban még nem tűzte műsorra, ami talán a világon is kuriózumnak számít. Az előadás szervesen illeszkedik Budapest és a jogelőd Állami Bábszínház kísérletező hagyományaiba, valamint „A báb nem korosztály, hanem műfaj” szlogenhez.

Mórocz Adrienn, Alföldi Róbert és Bercsényi Péter (fotó: Éder Vera)

Bár Alföldi Róbert harmadszor foglalkozik az anyaggal – a Budapesti Operettszínházban, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival is színre vitte –, nem reprízre készül. „Ez a példány sokkal sötétebb, végletesebb, durvább az eredetinél, és nem csupán azért szikárabb, kopogósabb, mert a báb műfaja eleve nem bír el annyi szöveget, mint az élőszínház. Zsigeribb lesz előadás, ugyanakkor nem spóroljuk ki belőle a didaxist sem, mert ma konkrétan kell fogalmazni. A Kabarét el lehetne bábozni, és mivel az eredeti történet konkrét időről szól, meg lehetne tartani a '30-as években, de ez túl egyszerű és könnyű megközelítés lenne.” Alföldi a Budapest Bábszínházban az amerikai musicalből sokkal magyarabb, koszosabb, egyszerűbb és fájdalmasabb előadás készül, ami a máról szól, a végredmény azonban szándékai szerint nem politikai állásfoglalás, hanem társadalmi látlelet.

Szatory Dávid, Mórocz Adrienn, Pethő Gergő és Bercsényi Péter (fotó: Éder Vera)

A vizualitásban – Hoffer Károly bábjaiban, Zöldy Z Gergely díszletében és jelmezeiben – megjelenik az a pokoli hangulat, amelyet többek között Hieronymus Bosch, Otto Dix,és német expresszionista képzőművészek alkotásainak hangulata inspirált. A romkocsma és az underground hely keverékében – ahol a rendező erősen épít a bábok és a látszó mozgatók közti, a személyiség megkettőződésére utaló dramaturgiai feszültségre és a játékosságra – nem lesz titok, miközben a perspektíva folyamatosan elbizonytalanítja a nézőt.

Szatory Dávid a Cliff bábbal (fotó: Éder Vera)

Szatory Dávid a bábokról és szerepéről:

Szatory Dávid a Budapest Bábszínház vele készült interjújában beszélt a bábokról: "Én a bábozást gyermeki játékként fogom fel. Mivel nem vagyok bábos, nem tudatosan használom, csupán élvezem a vele való kísérletezést. Arra tudok gondolni, hogy a báb jelen esetben az én lelkem, bizonyos érzéseket vele tudok csak kifejezni. Amikor a kezemben van, próbálom úgy kezelni, mintha egy rész volna belőlem. És közben próbálok a bábos kollegáimtól tanulni. Nézem, mi minden lesz ezekből az anyagokból, ezekből a „gumidarabokból”, amikor értő kezekbe kerülnek. Szóval remélem, hogy sikerül úgy megmozdítanom a Cliff bábot, hogy az életre kel. Ezek a bábok nagyon kifejezőek: rájuk nézel, és azonnal látod bennük a személyiséget, az érző lényt" - mondta, amjd az általa alakított figura sorsáról is szót ejtett:

Szatory Dávid és Mórocz Adrienn (fotó: Éder Vera)

"Sokkoló számomra, ha Szatory Dávidként belegondolok, hogy mi lenne velem abban a helyzetben, amibe Cliff kerül: elhúzok Franciaországba, ott találkozom egy lánnyal, aki alapvetően egy egészen más közegben él, aztán kiderül, hogy gyerekünk lesz – egy ilyen tengerparti flört biztosan hagy nyomot az emberben. Nem biztos, hogy egy görög tragédia súlyával ér fel Cliff sorsa, de ha elbagatellizáljuk ezt a mellékesnek tűnő figurát, akkor Sally is súlytalanná válik, hiszen végső soron ez kettejük tragédiája. A találkozásnak, a szerelmüknek, a gyerekkel kapcsolatos döntésnek és az elválásnak kell, hogy tétje legyen, és ehhez érzelmileg mindenképp egyenrangú feleknek kell lenniük" - fogalmazott Szatory Dávid.

A teljes itnerjú ide kattintva érhető el.

Alföldi Róbert (fotó: Éder Vera)

Kabaré

musical bábokkal 18 éves kortól

Szövegkönyv: Joe Masteroff (John Van Druten és Christopher Isherwood elbeszélései alapján)

Szereplők:

Konferanszié: Bercsényi Péter

Sally Bowles: Mórocz Adrienn

Cliff Bradshaw: Szatory Dávid

Schultz úr: Ács Norbert

Schneider kisasszony: Pallai Mara

Ernst Ludwig: Pethő Gergő

Schatzie Kost: Spiegl Anna

Árnyak: Tatai Zsot, Teszárek Csaba

Táncosnők, kurvák: Bánky Eszter, Ellinger Edina, Juhász Ibolya, Kovács Judit, Kovács

Katalin, Radics Rita

Zene: John Kander

Dalszövegek: Fred Ebb

Fordító: Vörös Róbert

Dalszövegfordító: Varró Dániel

Színpadi változat: Vörös Róbert, Alföldi Róbert

Bábok: Hoffer Károly

Díszlet, jelmez: Zöldy Z Gergely

Koreográfia: Gergye Krisztián

Zenei vezető: Wagner-Puskás Péter

Asszisztens: Rigó Anna

Rendező: Alföldi Róbert

A Kabaré 2014. április 13-i előadása a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kerül megrendezésre.