"Nincs csúnyább állat, mint az ember” - Boldogtalanok-bemutató Miskolcon

Április 10-én mutatják be Füst Milán Boldogtalanok című színművét a Miskolci Nemzeti Színházban, Szabó Máté megbízott igazgató rendezésében.

A Miskolci Nemzeti Színház ajánlója:

Húber Vilmos papi nyomdász nem képes elviselni az érzelmi állandóságot, és mindig az aktuális vágyainak él. Élettársa, Róza nem akarja elveszíteni szerelmét, ezért meghívja magukhoz lakni Húber új kiszemeltjét, Vilmát is. Botrányos szerelmi háromszög bontakozik ki, miközben sorra jelennek meg szereplők Húber múltjából is. Folyton komédiázó anyja, kokott szépségű nővére, egykori osztálytársa mind arra emlékeztetik a férfit, hogy milyen ember lehetett volna… és hogy milyen ember lett.

Fotó: Abrakadabrafotó

Az alapötletet egy 1913-as újsághírben találta meg Füst Milán (1888-1967), de a figurák a sajátjai, a Boldogtalanok pedig ma már az egyik legfontosabb dráma a magyar színműirodalomban. Szól züllésről, szenvedélyről, reménytelen szerelmekről és önfeláldozásról is, hősei pedig lelkük legmélyére szállnak alá a történet során. A vidéki, kisvárosi környezet valójában csak festett háttér – a közegen nincsen nagy hangsúly, sokkal inkább a rendkívüli karaktereken, melyek messzemenően nem pusztán típusok, hanem egyedi, a lélektani realizmus jegyében született valószerű emberek.

Füst művében a párbeszédek szikárak, bonyolult lelki folyamatokat, titkolni vágyott gondolatokat és eseményeket fednek el. Ezt írja naplójában: „Nem azt kell mondani: ’gyűlöllek!’ – hanem azt kell mondani: ’nem’, vagy azt: ’szép!’ és ez fejezzen ki gyűlöletet azon a helyen.” E működése miatt a darab színpadra állításakor izgalmas játék alakul ki színész és rendező között. A karakterek feltérképezése, látszólag egyszerű mondataik és szavaik elemzése, majd az ezekből felépített alakok ábrázolása az egyik legnehezebb színészi feladat, mely egyben kíméletlenül őszinte, zsigeri és valóságos alakításokhoz vezet.

Fotó: Abrakadabrafotó

A miskolci előadás egy végletesen kiüresített térben játszódik – kellékek és hagyományos díszletelemek híján a színészek ezért csak egymásban és egyéni kifejezőerejükben bízhatnak az előadás során. Ez nem az effektek, ez nem a füstgépek és színes illúziók világa: az alkotók megkísérelnek megbirkózni Füst művével, kerülve az egyszerű, könnyű megoldásokat. A darab mélyreható elemzése után Szabó Máté rendezésében a hangsúly a kíméletlenül lecsupaszított emberen van – azaz a karakterét folyamatosan kereső színészen.

Kosztolányi Dezső így írt a Boldogtalanokról: „Mindenképp különös munka. Boldogtalan embereket hoz elénk, kik metszően egyéni balsorsukat tárják föl, de hatásukban az egész élet céltalan voltát jelképezik, keményen összefogva. Sok boldogtalan ember egymás hegyén-hátán, de mégsem tömeg. Nyomordráma, de távol minden szocializmustól, inkább arisztokratikus-egyéni, anarchista kicsengéssel. Erkölcse mélységes, de csak annyi, amennyit hazugság nélkül leírhatunk, csak annyi, amennyi a véletlené…”

Fotó: Abrakadabrafotó

Húber Vilmos szavai szerint „Nincs csúnyább állat, mint az ember.” Kire gondol, amikor ezt kimondja? Magára? Vagy újabb hazugságon kapott anyjára? Esetleg valóban az emberre általában? A Miskolci Nemzeti Színház bemutatójának alapkérdése, hogy miként lesz az aprólékosan kidolgozott, valószerű emberek történetéből az ember sorsának, nyomorúságának, boldogtalanságának nagyobb léptékű költészete. A darab nem társadalomkritika, nem a szegények és gazdagok közti vitáról szól. Sokkal inkább az ember boldogulásának legalapvetőbb kérdéseinek a kereséséről – arról, hogy miként vagyunk képesek egymással és önmagunkkal bánni. És nyomorúságából az ember egyáltalán képes-e kitörni – és ha igen, miként?

Húber Vilmos szerepében Harsányi Attila látható, Rózát Ullmann Mónika, Vilmát Simkó Katalin alakítja. A további szerepekben Nádasy Erikával, Fandl Ferenccel, Dénes Viktorral, Szirbik Bernadettel, Szatmári Györggyel és Galuska Rolanndal találkozhat a közönség.

A Boldogtalanok első miskolci premierjét 2015. április 10-én, péntek este hétkor tartják a miskolci Játékszínben.
 

Szabó Máté a darabról:

A rendező a darab kapcsán az Észak-Magyarország című lapnak elárulta: „Az elmúlt években sok műfajban kalandoztam, míg rájöttem, engem leginkább a színész érdekel és ehhez kerestem darabot. Most éreztem azt, hogy összeállt a színmű előadására alkalmas szereplőgárda, összeállt a szereposztás."

Szabó Máté a rendezés fő irányvonalairól is beszélt: "A háttér itt háttérbe szorul, nagyon is. A színészek egyszerű, végletesen kiüresített térben játsszanak. Az előadás erősen színész- és szövegközpontú. A cél az volt, hogy a karakterekről minél pontosabb képet adjunk, és hogy minél mélyebbre ássunk Füst Milán remekművében" - fogalmazott.

Szabó Máté arról is beszámolt, mennyire befolyásolta a munkáját a hirtelen jött igazgatóváltás. "Nehéz volt, de nem a munka szempontjából, hanem az átállás tekintetében. Nehéz volt átkapcsolni rendezőből igazgatóvá és fordítva. De a kollégák ebben sokat segítettek" – válaszolta.

Az 1977-ben született Szabó Máté 2012. óta dolgozik a Miskolci Nemzeti Színházban. Olyan darabok fűződnek a nevéhez, mint a Don Giovanni, az Illatszertár, a Nő a múltból. Március 21-től egy új pályázat alapján választott ügyvezető megválasztásáig, megbízott igazgatóként ő irányíthatja a Miskolci Nemzeti Színházat Kiss Csaba helyett, akit évad közben, rendkívüli közgyűléssel távolították el a direktori székből.

További képek az előadásból: 

Fotó: Abrakadabrafotó

Füst Milán:

Boldogtalanok

Húber Vilmos: HARSÁNYI ATTILA

Gyarmaky Róza: ULLMANN MÓNIKA

Víg Vilma: SIMKÓ KATALIN

Özv. Húberné : NÁDASY ERIKA

Sirma Ferenc: FANDL FERENC

Dr. Beck Gyula: DÉNES VIKTOR

Rózsi: SZIRBIK BERNADETT

Székely Ferenc: SZATMÁRI GYÖRGY

Hentesinas: GALUSKA ROLAND

Tér: TIHANYI ILDIKÓ, SZABÓ MÁTÉ

Jelmez: TIHANYI ILDIKÓ

Dramaturg: CSEH DÁVID

Súgó: HORTI ZSUZSANNA

Ügyelő-Rendezőasszisztens: ÉRSEK JUDIT

Rendező: SZABÓ MÁTÉ

Bemutató: Április 10.

Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín