"A tiltakozók hallgattatják el önmagukat" - Szűcs Katalin Ágnes írt POSZT-ügyben

2009 decemberéből való levelet tett közzé a Criticai Lapok oldalán az alapító Szűcs Katalin Ágnes.

Szűcs Katalin Ágnes akkor döntött úgy, hogy kilép a Színházi Kritikusok Céhéből, melynek 2009 júniusáig, lemondásáig 10 éven át elnöke volt. 

A Criticai Lapok írásából:

2009 decemberéből való levelet tett közzé a Criticai Lapok oldalán az alapító Szűcs Katalin Ágnes, aki akkor döntött úgy, hogy kilép a Színházi Kritikusok Céhéből, melynek 2009 júniusáig, lemondásáig 10 éven át elnöke volt. A kirtikus látva a négy kritikus kezdeményezte POSZT-bojkott kapcsán kialakuló lavinát, úgy érezte, nem érdektelen adalék az ügyhöz a 2009. december 12-én, hónapokkal a kormányváltás előtt kelt írása.

Ugyanis Szűcs Katalin Ágnes úgy véli, az elmúlt öt év fejleményei sajnálatosan igazolták a levélben megfogalmazott aggályait a Magyar Teátrumi Társaság megalakulását illetően, melyre akkor sem a Kritikusok Céhének elnöksége, sem Csáki Judit nem reagált. “A 2008-as Előadó-művészeti törvény önkényes átalakításától s a Színházi Bizottságban való felülreprezentáltságtól a színházigazgatói kinevezéseken s a kaposvári egyetemen történteken át a társtulajdonossá válásig a POSZT-ban, minden elősoroltatott az elmúlt napokban a bojkott-felhívás kapcsán megszólalók írásaiban a Magyar Teátrumi Társaság térnyerésének következményeiről. Éppen ezért nem értem, hogy az MTT legitimációjában az általam kifogásolt gesztussal akarva-akaratlanul részt vállaló céhvezetés most miért a Magyar Színházi Társaság meggyengítésében látja a megfelelő megoldást” – írja Szűcs Katalin Ágnes.

“(…) A szervezet kilépését a Magyar Színházi Társaságból a céh elnöksége azzal indokolta 2015. április 9-ei közleményében,  hogy „az MSZT képtelen tagjai érdekeinek képviseletére”. A kilépésről szóló szavazás eredményét nem ismerem, a bojkott-felhívást azonban a négy kezdeményezőn kívül tizenöt céhtag írta alá – ha jól számolom –, összesen tehát tizenkilencen, és nyilván egyetért vele Csáki Judit is, a hatvan céhtagnak tehát az egyharmada bojkottpárti.  (Csak zárójelben: a felhívás állításaival ellentétben senki nem szólította fel hallgatásra Csáki Juditot. Hogy a céh jelölését az egyeztetés során nem fogadta el a Magyar Teátrumi Társaság, már miért jelentené azt, hogy nem véleményezheti a versenyprogramot? A Revizor online főszerkesztőjeként – ott jelent meg a bojkott-felhívás is – miért ne tehetné ezt meg? Miért ne írhatna a versenyprogramról kritikákat, sokkal nagyobb nyilvánosság előtt, mint a POSZT zsűrije? Paradox módon éppen a bojkottal tiltakozók hallgattatják el önmagukat és Csákit.)” - fogalmaz a kritikus.

“Hogy az adott helyzetben sok mindent kéne tisztázni és újragondolni, ez sem kétséges – erről magam is beszéltem a tavalyi POSZT-on, az akkori két válogató, Császár Angela és Sándor L. István által kezdeményezett, a színházi szakma helyzetéről szóló beszélgetésen, hangsúlyozva, hogy a játékszabályok tisztázása elengedhetetlen volna egy demokratikusan működő, a szakmaiságot tiszteletben tartó közéletben – nemcsak a színház területén –, s hogy megúszhatatlanok azok a szakmai viták, amelyek elől kitértek, amelyeket nem vállaltak föl azok a színháziak, akik 2008 novemberében inkább egy külön szervezetet hoztak létre, a Magyar Teátrumi Társaságot, politikai elkötelezettségüket egyértelműen kinyilvánítva azzal, hogy nyilatkozatukat a megalakulásról s az Előadó-művészeti törvényről az akkor még ellenzékben lévő Fidesz honlapján tették közzé. 2010 óta már a kormány iránti politikai lojalitásuk írja felül sajnálatosan a színházi szakma iránti felelősségüket” – fejti ki Szűcs Katalin Ágnes.

“A színházi szakma megosztottságának persze az is véget vethet, ha a Magyar Teátrumi Társaság egyedül marad a porondon. De tán nem ez az igazi megoldás” – hívja fel a figyelmet a kritikus.

Szűcs Katalin Ágnes írását 'Egy búcsúlevél a múltból' címmel itt olvashatják.