A király mulat - Valló Péter rendezése Szombathelyen

Április 30-án mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház Victor Hugo: A király mulat c. drámáját Valló Péter rendezésében.

A Weöres Sándor Színház ajánlója:

A saját korában betiltott dráma most új köntösben - vagy épp még abban sem –, verslábak gabalyodó kánkánjában mulatott keresztül a színpadon. Bár a darab Victor Hugo tollából származik, mégis úgy érezhetjük, hogy egyfajta shakespearei Rómeó és Júlia sztoriba csöppentünk. Nem a családi viszályra kell gondolni, hanem a tragikus végzetre, a véletlen halálra. Igaz, végül is bármely drámát ide sorolhatnánk. Mindig ki kell várnunk az öt felvonást, hogy meghaljon valaki, akinek talán nem is kellene.

Victor Hugo korában tiltólistás darabnak számított A király mulat című dráma, bemutatása hatalmas felháborodást keltett. A történet egy erkölcstelen király erkölcstelen életét - jelen esetben Kálmánchelyi Zoltán alakításában - mutatja be. Hogyan is mulat egy igazi király, aki az életbe már teljesen belefásult, s igazi boldogságot a nőkben sem talál, pusztán próbálja azt a látszatot kelteni, hogy jó úton halad a boldogság elérésének érdekében?

Első Ferenc szerepében Kálmánchelyi Zoltán (fotó: Mészáros Zsolt)

A hatalom dominál. „Egy király, uraim" tudják az öregek „mindig annak örül, mit mástól elvehet." - fogalmaz Cossé úr (Bajomi Nagy György) a drámában, akinek felesége (Nagy Cili) szintén megfordult hőn imádott királyunk ágyában. Természetesen, a király álruhában hódit. Szegény diákgyerek képében csavarja el női szívek tucatjait, tárja szét női lábak kéttucatjait, s végül egy fiatal leány, Blanka (Sodró Eliza) szenvedi a legnagyobb áldozatot ezért a szerelemért. A leány ráadásul a király udvari mulattatójának, Triboulet-nak (Jordán Tamás) egyetlen gyermeke. Balga urak persze ágyasának hiszik. Végül a király kezei között válik nővé - nem a legtisztességesebb módon. De mégis szerelmes. A végsőkig szerelmes.

Erkölcs és erkölcstelenség ütköztetésére épül a dráma. Egy erkölcstelen király, s egy eddig a világtól elzárt, naiv gyermek a dráma két pólusa, melyek közül ez utóbbi még nem képes megkülönböztetni a jót a rossztól, s tönkremegy élete első szerelmébe. Blanka édesapja, Triboulet annyira óvja gyermekét a világtól, hogy még saját nevét, s hivatását sem árulja el neki, s teljes szívéből gyűlöli az őt körülvevő társadalmat, a királyi udvart. A főurak is önmaguk ellentétét képezik, hisz egész más személyiségüket mutatják a külvilágnak, s egy teljesen más képet a négy fal között.

A cselekmény bár szövevényes, mégis közérthető. Hugo drámájának szövege Duró György átdolgozásában kellően megőrizte a kor nyelvre gyakorolt hatását, s ez egy plusz kihívást nyújtott a színészeknek. Hisz valljuk be, az utcán nem szokás hallani az embert jambikus lejtésű felező tizenkettesekben beszélni. A díszlet letisztult, nem utal konkrét fényűzésre. Talán felfoghatjuk ezt is a szívben játszódó keménység szimbolikájának. Egy hedonista király megkövesedett szíve kivetülésének.

Színház és politika a rendező szemével:

"Az én életemben mindig is jelen volt a színházban a politika, és azt hiszem, amióta színház van, abban mindig benne volt mindenütt a világon. Most és itt azért nagyon sarkos és elviselhetetlen a helyzet, mert teljesen kétfelé választódott a magyar társadalom és két egymástól teljesen eltérő értékrend szerint szerveződik a két fele. Az éppen hatalmon lévő elit pedig a saját értékrendjének megfelelően bekebelezi a közintézményeket. Mivel a színházak állami pénzből működnek, ilyen értelemben az önkormányzati pénz is állami, a hatalom részéről természetesnek és kézenfekvőnek tartom, hogy az éppen adott kurzus kisajátítja a színházakat. Hangsúlyozom, hogy ez mind a két oldalra érvényes, és ha lenne harmadik oldal, akkor arra a harmadikra is érvényes lenne. Ugyanakkor a kultúra oldaláról nézve rettenetesen káros, hogy a politika önmérsékletmentesen belefolyik olyan területek irányításába, ahol ez a tevékenység nagyon sok kárt okoz. De ugyanez volt a véleményem az írástudatlanság szélén ténfergő kommunista kultúrpolitikusokról is, mint a maiakról, tisztelet az akkori és mostani kivételnek. A politikusoknak, pusztán az önbecsülésük miatt sem lenne szabad közel jönniük a magunkfajta emberekhez, amilyen én is vagyok, vagy bizonyos kollégáim, vagy a szakmabéli társaim jó része. A kultúrában való felkészültségünk alapján kellene tartaniuk némi tiszteletteljes távolságot. Belekeverednek egy olyan közösség életébe, ahol mindenek lehetnek, csak szépek és okosak nem. És hát nem is azok." (Valló Péterrel 2013-ban készített interjúnk itt olvasható.)

Valló Péter (fotó: wssz.hu)

Kritikus szemmel az előadásról:

"Nem egy könnyen emészthető történet ez az új WSSZ-premier sem, annak ellenére, hogy aki ismeri a Rigoletto (Verdi opera) szüzséjét, annak nem fog nagy meglepetést okozni. (Dehogynem:)

Mint minden valamire való dráma, ez is bekapcsolható a jelenbe, mert mi másról is szól: mint a hatalom természetéről, amelyben ha nincs belső fék, akkor az ördög se tudja megállítani a királyt, aki kénye-kedve szerint bárkit leteper és bármit felzabál. És szól a hatalomhoz való dörgölőzés rossz természetéről is, a kígyónyelvű tanácsadókról, az intrikus udvaroncokról, akik a 3P szentháromságáért (pénz-pina-pozíció) bármit beáldoznak. Valló rendezése puritán, csak a legfontosabb részletek érdeklik, mérnöki precizitással, hangsúlyos vonalakat húz meg. Szinte nincs is díszlet, a kamaraterem üres és sötét, egy trónra hajazó karfás székre, egy hosszú láncokon lógó lapra emlékszem, ami hol asztal, hol félemelet. Meg két nehéz kapura. De nincs hiányérzet, elég ennyi." (Pais H. Szilvia, nyugat.hu)

További képek az előadásból: 

Fotók: Mészáros Zsolt

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Victor Hugo: A király mulat

(Egy szünettel - 120 perc)

- dráma -

Átdolgozta: Duró Győző

Első Ferenc, francia király   Kálmánchelyi Zoltán
Triboulet, udvari mulattató   Jordán Tamás
Blanka, a lánya   Sodró Eliza
Bérarde-né, Blanka nevelőnője   Bálint Éva
Saint-Vallier gróf, összeesküvő   Trokán Péter
Saltabadil, bérgyilkos   Horváth Ákos
Maguelonne, a húga   Edvi Henrietta e. h.
Madame de Cossé, akire a király szemet vetett   Nagy Cili
Cossé úr   Bajomi Nagy György
Montmorency úr   Orosz Róbert
Pardaillan úr   Endrődy Krisztián
Clément Marot, udvari költő   Vass Szilárd
Két őr és Két hölgy a királyi palotában

Díszlettervező: Valló Péter
Zeneszerző: Melis László
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Duró Győző
Súgó: Kisely Máté
Ügyelő: Schmidt Róbert
Rendezőasszisztens: Juhász Ádám
Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2015. április 30.