Maja Pliszeckaja a 20. századi orosz balett jelképe, halálával egy korszak zárult le - méltatták vasárnap Moszkvában a Bolsoj egykori vezető táncosát.
A híres orosz balerina előző nap Németországban, szívinfarktusban hunyt el, novemberben töltötte volna be 90. életévét.
Végrendelete szerint búcsúztatják
Maja Pliszeckaja végakarata az, hogy Németországban legyen a búcsúztatása és hamvait Oroszország felett szórják szét - közölte vasárnap a moszkvai Nagyszínház vezérigazgatója.
Vlagyimir Urin elmondta, hogy Rogyion Scsedrin, az orosz balett szombaton elhunyt hírességének férje ismertette vele közös végrendeletüknek azt a részét, amely a halál utáni búcsúztatás és temetési szertartás mikéntjére vonatkozik.
Ebben az szerepel, hogy "testünket halálunk után égessék el, és amikor eljön a szomorú óra, amikor az is távozik az életből, aki kettőnk közül túléli a másikat vagy abban az esetben, ha egyszerre halunk meg, egyesítsék hamvainkat és szórják szét Oroszország felett" - olvasta fel újságíróknak a végrendelet vonatkozó részét a moszkvai Nagyszínház vezetője.
Urin azt is közölte, hogy Maja Pliszeckajától szűk családi körben fognak búcsút venni családtagjai és a hozzá közel állók.
A Bolsojban jubileumi Pliszeckaja-estet terveztek
A moszkvai Nagyszínházban jubileumi Pliszeckaja-estet terveztek. A teátrumban most úgy döntöttek, hogy november 20-án mindenképpen megtartják a rendezvényt a művész emlékére a nagyszínpadon, amelyen több mint félévszázadon át tündökölt.
"Az egész balettvilág gyászol"
Az NTV orosz televízió szerint Pliszeckaja családját, barátait, kollégáit és rajongóit váratlanul érte a balerina halála, akit élénk, egyenes tartású, fiatalos személyiségnek ismertek, aki tele volt új és újabb elképzelésekkel.
A Bolsoj vezetői, táncosai, az orosz művészvilág képviselői megrendülten nyilatkoztak a híres balerináról. Vlagyimir Urin, a Bolsoj vezérigazgatója nagyszerű balerinának, nagyszerű asszonynak és különleges személyiségnek nevezte őt. Szvetlana Zaharova, a teátrum primabalerinája szerint Pliszeckaja testesítette meg a moszkvai Nagyszínházat, már életében legendává vált.
"Az egész balettvilág gyászol, Ez egy szörnyű hír, amely villámcsapásként érte a világot.(...) Maja csodálatos nő volt: szép, elegáns, valódi cárnő" - nyilatkozta Zaharova a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, amelynek internetes oldalán A hattyúk tava című előadás televíziós felvételének egy részletét tették közzé.
Hattyúkat figyelve lesett mozdulatokat
Pliszeckaja a hattyú halálát utánozhatatlanul táncolta. Sokan nem tudják, hogy az állatkerti hattyúkat figyelve leste el a mozdulatokat.
Az Egyesült Államokban élő Mihail Barisnyikov orosz-amerikai balettművész is a balerinának ezt a szerepét emelte ki, amelyet Pliszeckaja még 61 éves korábban is eltáncolt. Barisnyikov korunk egyik legkiemelkedőbb balett-táncosának tartotta Pliszeckaját.
Diana Visnyeva, a szentpétervári Mariinszkij színház vezető táncosa Pliszeckaját a balett istennőjének nevezte. Elmondta, hogy az idős balerina sohasem panaszkodott az egészségére, "az optimizmus és az energia örök forrása volt". Többen miatta választották a balettet és követték őt a művészi pályán, köztük Nyikolaj Ciszkaridze, a szentpétervári balettakadémia vezetője, a Bolsoj egykori vezető táncosa.
Az orosz állami vezetők is gyászolnak
Az orosz állami vezetők a hazai kulturális élet pótolhatatlan veszteségének tartják a balettlegenda halálát. Dmitrij Medvegyev kormányfő a Facebook közösségi oldalon reagált azonnal a "zseniális balerina" halálhírére, aki szavai szerint a művészet, a szépség, a jóság és a méltóság ritka kompozícióját alkotta.
"Mindannyiunk számára ő marad a páratlan hattyú, a szenvedélyes és finom hattyú, az utánozhatatlan Anna Karenina, a könnyűvérű Kitri (a Don Quijote- című balett női főszereplője)" - emlékezett meg Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter Pliszeckajáról.
Mihail Svidkoj, az orosz államfő nemzetközi kulturális együttműködési megbízottja tragédiának nevezte a balerina halálát és egyebek közt azt emelte ki Pliszeckaja tevékenységét méltatva, hogy megújította az orosz koreográfiai iskolát. "Olyan asszony volt, aki képes volt szembe mondani az igazságot, mégis szerették, mint utánozhatatlan embert és művészi jelenséget" - mondta Svidkoj.
Az orosz televíziós csatornák a neves balerina legfontosabb szerepeiből sugároztak vasárnap részleteket. A Rosszija állami televízió kulturális csatornáján a Carmen-szvit című balettet ismételték meg, amelyet 1967 április 20-án mutattak be először a Bolsojban. Alberto Alonso kubai táncos-koreográfus kimondottan Pliszeckajának szánva állította színpadra a művet Georges Bizet és a balerina férje, Rogyion Scsedrin zenéjére. Scsedrin írta az Anna Karenina című balett zenéjét is, amelyben Pliszeckaja nemcsak a címszerepet táncolta el, hanem először próbálta ki magát koreográfusként.
Még életében aszteroidát neveztek el róla
A valamikori "nép ellensége" - akinek édesapját 1938-ban a sztálini üldöztetés áldozataként végezték ki - tehetségének és akaratának, valamint annak köszönhetően vált a szovjet, majd az orosz és a világ balettjének csillaga, hogy anyai nagynénje, Szulamif Messzerer balett-táncos és balettpedagógus vette magához, amikor édesanyját is letartóztatták és száműzték. A nagynéni íratta be Maját a moszkvai balettiskolába, amelyet 1943-ban végzett el és abban az évben fel is vették őt a moszkvai Nagyszínház balett-társulatába.
Maja Pliszeckajáról még életében aszteroidát neveztek el. A 4626-os számú égitestet 1984 decemberében fedezte fel egy krími csillagász, Ljudmila Karacskina.
Pliszeckaja rajongott a futballért. Férjével egy mérkőzést sem hagytak volna ki a müncheni futballstadionban. A balerina szerette a sört és a heringet, kedvenc étterme a bajor városban található, nem messze otthonuktól. 1991-ben költöztek Münchenbe, de nem szakadtak el Oroszországtól.
A moszkvai Bolsaja Dmitrovka utcában, közel a Bolsojhoz két brazil művésznek egy ház oldalára festett graffitije ábrázolja Pliszeckaját.
Pliszeckaja munkásságának több mint 50 évét töltötte a Nagyszínházban.
A szovjet, majd az orosz balett csillaga férjével, Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző-zongoraművésszel - egy ellenforradalmi puccstól tartva - 1991-ben távozott Németországba, de nem szakította meg kapcsolatait sem a Bolsojjal, sem Oroszországgal.
Forrás: MTI, Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.