A XX. századi fizika két óriása, a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg 1941-es találkozását meséli el Michael Frayn Tony-díjas darabja. Az előadást május 9-én és 10-én láthatják a Rózsavölgyi Szalonban Kútvölgyi Erzsébet, Gyabronka József és Őze Áron szereplésével.
A Rózsavölgyi Szalon ajánlója:
A XX. századi fizika két óriása a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg. Az 1920-as években munkájuk nyomán bontakozott és teljesedett ki a kvantumfizika, de nevük kapcsán emlegetik a tudománytörténet egyik legnagyobb, máig megoldatlan rejtélyét is.
Bohr és Heisenberg két évtizedes barátsága 1941-ben, Heisenberg látogatásakor a németek által megszállt Koppenhágában felkavaró hirtelenséggel megszakadt. A tragikus törést megelőző beszélgetés pontos tartalmát és lefolyását máig homály fedi. Mi történt pontosan, mit mondott Heisenberg, és mit válaszolt Bohr? A kérdés máig megválaszolatlan, annak ellenére, hogy az érintettek azóta többször is visszaidézték az elhangzottakat.
Michael Frayn mesteri, feszültségekkel teli lélektani drámát írt, amelyben a szereplők egyszerre régi barátok és háborús ellenségek, és amelyben ellentétbe kerül az emberiség iránt érzett felelősség és a hazaszeretet. Bohr és Heisenberg, a modern fizika emblematikus alakjai e darabban legalább annyira hétköznapi, esendő emberek, mint a világot a sarkaiból kimozgató, zseniális tudósok.
Fáradhatatlanul újra és újra visszaidézik az 1941-es látogatást, hogy végre megoldják a rejtélyt. Bohr felesége, Margrethe pedig, a laikus, néha kíméletlenül őszinte, mégis figyelmet érdemlő megjegyzéseivel tovább árnyalja a történetet. A Koppenhága elgondolkodtató színdarab a német atombombáról, ami sohasem készült el, a világháború mindenre kiható, sorsokat és emberi kapcsolatokat szétdúló borzalmairól, valamint a döntéseink mögött megbújó, utólag megfoghatatlan indítékokról, a lélektani "határozatlansági elvről", az emlékezet esendőségéről és az emberi kapcsolatok bonyolultságáról.
Michael Frayn Tony-díjas darabjából film is készült, melynek egyik főszereplője Daniel Craig.
Valló Péter az előadásról:
"A dráma minden ténye abszolút történeti, alig van benne fikció. Minden, amit Frayn leír, úgy esett meg. Ennek a beszélgetésnek egyébként nagy irodalma van, elég pontosan ismerjük a részleteket. A tényekhez fűződő kommentárok viszont már a szerző véleményét tükrözik. Frayn rendkívül szellemes író, rettenetesen ügyes színpadi szerző. Időnként egy kicsit talán hősiesebben kezeli önmaga témáját, mint ahogy mi ma látjuk a világot, de valahogy ez is jól áll a történetnek, hiszen elég nagy volumenű kérdésekről van szó, több százezer ember életéről vagy haláláról. Furcsa módon az agresszív állam képviselője, Heisenberg végig tagadja, hogy részt vett volna ebben az egészben, sőt saját bevallása szerint állítólag végig lassította azt a folyamatot, amelynek révén a németek eljuthattak volna az atombomba előállításához, miközben persze az otthonmaradásával mégiscsak valamiféle koegzisztálásra kényszerült a hitleri Németországgal. Ezek a kérdések számos művésznél megjelennek, mint Klaus Mann vagy Lion Feuchtwanger. Heisenberg a náci hatalommal való együttműködést választotta hazaszeretete folyományaképp vagy más okokból, sosem fogjuk megtudni, hiszen hívták őt Amerikába, mégis maradt. Bohr - egy megszállt ország tudósa, aki később menekülni kényszerült az Egyesült Államokba - munkássága az atomszerkezet tudomány kezdetét jelentette. Ő volt mindenki feje és minden szellemi atyja, és mint tudjuk, az amerikaiak, szemben a németekkel, végül megcsinálták az atombombát. Ekkor jön be az a kérdés, hogy vajon az emberiség minden szörnyűséget, amire szellemileg képes, ténylegesen megvalósít-e. Törvényszerűség-e, hogy ha valamit meg tudunk csinálni, föl tudjuk fedezni, akkor megcsináljuk, fölfedezzük, stb. Nagyon érdekes kérdések. Frayn az egész darabban az emberiségnek ezt a szörnyű etikai dilemma sorozatát kezeli." (A teljes interjú itt olvasható.)
Michael Frayn: Koppenhága
dráma két részben
Margrethe: KÚTVÖLGYI ERZSÉBET
Bohr: GYABRONKA JÓZSEF
Heisenberg: ŐZE ÁRON
Fordította: MANN LAJOS
Dramaturg: HÁRS ANNA
Díszlet: ENYVVÁRI PÉTER
Rendező: VALLÓ PÉTER
2015. május 9., 10.
Rózsavölgyi Szalon
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.