Lengyel Tamás: “Sok munkám van abban, hogy élni tudjak a lehetőségekkel"

A Kossuthkifli főszereplője, aki a forrófejű nemzetőrt, Schwappach Amadét alakította. Nagy szerepek sorát játszotta és játssza a Radnótiban, a Kamaraszínházban, a Vígben, filmen, tévésorozatokban. Lengyel Tamást kérdezte a Nők Lapja.

“Szerencsés vagyok, fantasztikus gyerekkorom volt. Maximális odafigyelést kaptam, szeretetet, és mindent, ami pozitív az értékrendemben. Mit kell megbecsülni, hogyan igazodjam el morális kérdésekben és emberi kapcsolatokban. Gondolom, azt is, hogy alapvetően jó a természetem, könnyen elfogadok dolgokat” – mesélte Lengyel Tamás.

A kérdésre, hogy fogadták a szülei, hogy egyetlen gyerekük színész akar lenni, úgy felelt: “Ők azt mondták, teljesen mindegy, mit csinálok, csak legyek benne boldog. Most nagyon büszkék, de azt hiszem, mindig is azok voltak. Másodszorra vettek fel a főiskolára, édesapámmal az volt az egyezségünk, ha szerzek valami munkát, és önfenntartó leszek, akkor nem kell elkezdenem az egyetemen a kommunikáció szakot, ahová viszont felvettek. Egy évig recepciós voltam egy hotelben” – árulta el a színész, aki mesterei között említette Marton Lászlót, Hegedűs D. Gézát, Szász Jánost, Ascher Tamást, Stefano De Lucat, Lukáts Andort, Gothár Pétert.

“Sok munkám van abban, hogy élni tudjak a lehetőségekkel, amiket az élet felkínál. Sokat változtam az évek alatt, például rájöttem, nemcsak színészet létezik, annyi minden más is. Most már nagyon szeretnék gyereket" - árulta el.

Arról, miben lubickol, elmondta, a prózai darabokban. “Azok közül is a realista játékmód a világom. Ahol nem stilizálni kell, hanem látunk egy embert, aki akár a liftbe is beszállhatna mellénk, leülhetne az asztalunkhoz. Baksa Imre kollégámmal, a Neptun Brigád színeiben játszunk egy kétszemélyes darabot a Sanyi és Aranka Színházban, az a címe, hogy Bankhitel. Olyan, mintha az ember bent lenne egy bank igazgatói irodájában. Vagy ilyen A revizor a Vígszínházban. Azt hiszem, realista színész vagyok" - vélekedett.

Arról is faggatták, foglalkozik-e a kritikákkal. "Sokáig azt hittem, hogy nem, de amikor a Kossuthkifli bemutatója megvolt, történt valami. Megnéztem, és persze az embernek önmagával mindig van baja, de az egésztől le voltam nyűgözve. És akkor másnap reggel, a szokásos internetböngészéskor odatévedtem egy oldalra, ahol valami elképesztően rosszat írtak rólam. A kommentekből előítélet sugárzott, és olyan mély gyűlölet áradt, hogy majd hanyatt vágódtam. Ilyen ellenszenvvel addig nem találkoztam, mint azon a hétfő reggelen. Nagy hegyet kellett megmásznom, hogy ezt helyre tudjam tenni. Sokat segített az a rengeteg pozitív visszajelzés, amit azóta is kapok, és maga a fi lm, a Kossuthkifli, ami a szívem csücske. (…)  Katonásat játszani olyan emberekkel, akik ezt szintén nagyon szeretik, végigrohanni az országon három és fél-négy hónap alatt, mindezt a szabadság nevében, lenyűgöző dolog”  - fejtette ki Lengyel Tamás.

A teljes interjút a Nők Lapjában olvashatják.