"Nincs válságban a műfaj" - A világjáró operarendező, Kürthy András válaszolt

Operarendezőnek lenni, a műfaj rendkívüli összetettsége miatt, ritka rátermettség és folyamatos tanulás kérdése, nem véletlen, hogy a legkiválóbb szakemberek világszerte "hiánycikknek" számítanak. Kürthy András ezen kevesek egyike, nemrég például a romániai Craiovában rendezett nagy sikerű Szerelmi bájital-előadást.

A Demokrata cikkéből:

Arról, mikor találkozott az opera műfajával, elmondta: “Már kicsi gyerekkoromban, hála szüleimnek, akik már korán elvittek az Operaházba, az Erkel Színházba és a Zeneakadémiára. A mai napig jól emlékszem azokra az előadásokra és koncertekre. Ráadásul édesapám esténként rendszeresen hallgatott komolyzenét, s ezek a rádióközvetítések is nagy hatással voltak rám. (…)  Jól emlékszem, a rádiós operaközvetítéseket akkor a cselekmény ismertetése vezette be, s ezeket meghallgatván, a zene hangjaira elképzeltem a cselekmények helyszíneit, a szereplőket, mintegy magam előtt láttam a történéseket Az operákban az a csoda ragadott meg, hogy a zene, az emberi hang és a vizualitás együttese a léleknek micsoda mélységeit képesek feltárni, s mennyire alkalmasak akár szélsőséges szenvedélyek ábrázolására. Abban, hogy végül operista lettem, a remekműveken kívül nagy szerepük van azon előadóknak is, akik rengeteg felejthetetlen operai élménnyel ajándékoztak meg: Boris Christoff, Tito Gobbi, Wolfgang Windgassen, Carlo Bergonzi, a fiatal Placido Domingo és Renato Bruson neve jut most eszembe, a karmeseterek közül pedig Lamberto Gardelli, Ferencsik János, Lovro von Matačić előadásai tettek rám nagy hatást” – mesélte Kürthy András, aki először a Kolozsvári Magyar Operában rendezett.

“A Magyar Állami Operaház és milánói Scala után ez volt pályám korai szakaszának legfontosabb állomása: együttműködésünk - némi megszakítással - majd másfél évtizedig tartott. Sok szép élményt köszönhetek ennek a nehéz sorsú társulatnak” – tette hozzá.

A kérdésre, rengeteg munkája közül mit tart a legnagyobb sikernek, úgy válaszolt: “Többféle siker van: külső és belső is - ezek olykor nem esnek egybe Ha olyan zajos sikerről kérdez, ami egybeesik az én értékelésemmel, akkor a legutóbbiak közül a jászvásári Aidát és a craiovai Csárdáskirálynőt emelem ki. De remélem, hogy a rám nagy hatással lévő, Fellininek ajánlott craiovai Szerelmi bájital-rendezésem sem fog elmaradni ezek mögött”.

A felvetésre, miszerint időről időre temetni kezdik az operát, úgy reagált: “Az opera válságáról azóta okoskodnak, amióta a műfaj létezik, ugyanakkor sohasem volt annyi opera-előadás, társulat, és nem néztek annyian operát a világon, mint manapság. Persze a gazdasági problémák látványosabban sújtják az operát, mert ez egy nagyon költséges műfaj. Vajon kinek jutna eszébe Vivaldi, Bach, Mozart művészetét megkérdőjelezni? Pedig anno ők "kimentek a divatból" - valójában azonban az őket körülvevő világ átmeneti ízlésváltozásáról, ma már mondhatjuk: ízlésválságáról, volt szó csupán. S az opera műfaja még csak ki sem ment a divatból...” – nyilatkozta Kürthy András.

A teljes interjút a Demokratában olvashatja.