A Pintér Béla és Társulatából ismert színészt a Dramaturgok Céhe jelölte, és mindkét színházi társaság elfogadta. De ilyen körülmények között nem vállalja a munkát. Lapszemle.
A 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai zsűrijébe a Magyar Teátrumi Társaság Balázs Péter szolnoki igazgatót, Blaskó Balázs egri igazgatót, Keserü Katalin művészettörténészt és Ókovács Szilveszter operaigazgatót küldte, a Magyar Színházi Társaság pedig Nagy Viktória díszlet- és jelmeztervezőt, Venczel Vera színészt, Vincze Jánost, a Pécsi Harmadik Színház igazgatóját és Vörös Róbert dramaturgot delegálta. A két társaság eleinte közösen választotta ki a zsűritagokat. A Színházi Társaság a tagszervezetei jelöltjeit terjesztette fel, a Teátrumi Társaság azonban visszautasította Csáki Judit kritikus részvételét. A helyére Zsigmond Andrea kritikust kérték fel, de ő visszalépett. A Magyar Narancs úgy értesült, az eredeti felállásban Enyedi Éva színész-dramaturg és Nagy Fruzsina jelmez- és díszlettervező is a zsűri tagja lett volna, de végül nemet mondtak.
Fotó: jokai.sk
Enyedi Éva a lapnak elmondta, megtiszteltetésnek érezte a felkérést és nagy kedvvel készült a feladatra. rá. “Többek között azért is szívesen mentem volna idén a zsűribe, mert úgy láttam, hogy ez a válogatás összességében nem rosszabb, mint a korábbiak, és tartalmaz olyan előadásokat, amelyek hozzánk szólnak, hozzászólnak az életünkhöz, azokhoz a vitákhoz, amelyek most zajlanak az országban. (…) Amikor a négy előadás kilépett, az komolyan megrendítette az elhatározásomat, de még mindig voltak olyan előadások, amelyek miatt szívesen mentem volna. Amikor kiderült, hogy a két társaság külön jelöli a válogatók után már a zsűritagokat is, anélkül, hogy egyeztetne a másikkal, az nagyon elszomorított. Ez bizonyos szempontból tisztábbá teszi a helyzetet, de oda vezet, hogy lassan két fesztivál lesz és két verseny. Ebben pedig már nem szívesen vettem volna részt, mert a színházpolitika sokkal kevésbé izgat, és az átpolitizált helyzetből fakadó állandó morális dilemmák megviselnek. Én színházi előadásokkal szeretek foglalkozni, azokról szeretnék vitatkozni, szenvedélyesen szidni őket, vagy zokogni rajtuk, elemezni minden részletüket” – nyilatkozta Enyedi Éva.
"Nem vagyok harcos alkat, de színházról szívesen vitatkozom bárkivel, ha úgy látom, van olyan metszet, ahol a véleményünk találkozik. A párbeszéd lehetőségeiről hadd meséljek el egy történetet. 2011-ben a Szutyok című előadásunk három díjat nyert a POSZT-on, Mohácsi Parasztopera-rendezése is négy díjat, aminek szintén nagyon örültünk – és ekkor Balázs Péter azt nyilatkozta (a Színház.hu említett interjúja itt olvasható), hogy ő nem is nagyon szeretne menni a POSZT-ra, mert „már a darabok címeivel is fenntartásai vannak”. És akkor megpróbálta felidézni, melyik címmel is van baja, valami kosz vagy szenny… amikor a riporter kisegíti, hogy a Szutyokra gondolhatott. Balázs Péter, aki tehát nem látta az előadást, de még a címét se tudja, erre kivágja, hogy „én nem a szutyok oldalán állok”. Ez a mondat aztán bekerült a KaisersTV, Ungarn című előadásunkba, azóta már 97-szer hangzott el a színpadon, és legalább ennyiszer gondoltunk hálás szívvel Balázs Péterre. De a viccet félretéve: ha nincs ez az egész mostani botrány a POSZT körül, bárkivel leülök zsűrizni, akit szakmai szervezete jelölt és elfogadott. De most feladtam, és ez sem tölt el jó érzéssel” – fejtette ki Enyedi Éva.
A teljes interjút itt olvashatja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.