Egerekről és emberekről – Pécsi Családi Színházi Fesztivál 2. nap

Május 23. és 31. között rendezik meg a III. Családi Színházi Fesztivált a Pécsi Nemzeti Színházban. A fesztivál blogja naponta figyelemmel kíséri az eseményeket.

Urbán Gyula: Egerek

A Karaván Színház előadása kapcsán Nyári Oszkár produkciós vezető, az előadás egyik szereplője elmondta, az előadás létrejöttének történetében a Karaván Művészeti Alapítvány létrejöttéig kell visszanyúlnia: a 2000-ben induló színi stúdió roma gyerekek számára tandíjmentes színészképzést nyújtott, és két év múlva első vizsgájuk Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátéka volt.

"Ez lett a Karaván Színház emblematikus előadása. Itt együtt játszottak roma és nem roma színészek, és a fő célunk természetesen az előítéletek feloldása volt. A periférián mozgó színészeket éppúgy befogadtuk, és átsegítettük nehéz időszakokon, mint ahogy a tanítást is felvállaltuk. A cél az volt, hogy eladható, igényes előadásokat hozzunk létre, és ne szociális alapon működjünk. Azóta foglalkoztatott, hogy ezt a mesejátékot, amely a bennünk működő előítéletekről szól, hivatásos színészekkel és tanítványokkal, valamint artistaképzősökkel együtt létrehozzuk. Partnerszínházakat kerestem az előadáshoz, és példaértékű, hogy négy kőszínházat és egy alternatív színházat is sikerült megnyernem. Úgy érzem, mindenki megtalálta benne a saját maga számára fontosat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem technikai laborjával együttműködve egy interaktív játékot is sikerült kifejleszteni, amelyben a résztvevőknek egymás kezét kell fogniuk és hangosan cincogniuk ahhoz, hogy fentről hulljon a sajt. De ha nincs meg a kézfogás vagy túl hangos a cincogás, akkor nem jön a sajt vagy megjelenik a macska. Eddig 15 előadás ment le a budapesti Nemzeti Színházban, amely a kezdeményezés élére állt, és nagy örömünkre a produkció a következő évadra is átmegy. Azt is tudjuk, hogy jövőre 25 előadást játszunk belőle en suite-rendszerben Békéscsabán, 6 előadást Tatabányán és kb. 15 előadást Debrecenben. Ezért érdemes volt ennyit küzdeni! A Karaván Színház jövője is jól alakul: a IX. kerületben, a Ráday utcában egy volt papírbolt helyén kaptunk a kerülettől egy kis próbatermet, amit 25 fős szobaszínházként is szeretnénk működtetni ősztől" -  számolt be Nyári Oszkár.

Fotó: Boda Ágnes

"Az előadás szövegét a szerző egyetértésével némileg a produkcióhoz igazítottam, és a dalok hangszerelésén is változtattunk. A célom az volt, hogy a legjobb értelemben véve felidézzük a kaposvári gyerekszínház és operett-játszás hagyományát. Ezáltal úgy érzem egy szórakoztató, de semmiképp nem gügyögő előadás jött létre, ami nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is élvezetes. A történet kerete szerint a háziak elutaznak, és ezalatt az egerek birtokba vesznek egy nagy hűtőpultot, tele sajttal. Aztán természetesen nem tarthat minden örökké, a lakók végül hazaérkeznek. Az előadás kettős szereposztással megy, a könnyebb egyeztetés miatt. Kaposvári egyetemi hallgatók éppúgy játszanak benne, mint a K2 Színház tagjai, akik gyakorlatukat töltik nálunk. Nincs első és második szereposztás, hanem a lehetőségekhez igazodunk, mert sok a produkcióban a kaposvári szereplő, akik a Csiky Gergely Színházban is játszanak. A Nemzeti Színházban próbáltunk tavaly nyáron, és ősszel volt a bemutatónk. Azóta is teltházakkal játsszuk, ami óriási öröm mindannyiunknak" - mesélte Tóth Géza rendező.

Forgács Miklós – Szászi Zoltán: Az égig érő fa

"A kassai Thália Színház a két felvidéki magyar színház egyike. Nem gyerekszínház, de bérletben kínálunk gyerekelőadásokat, amelyben egy saját produkció és két vendégelőadás szerepel. Illyés Gyula írta át az előadás alapjául szolgáló sajátos humorú népmesét, melynek burjánzó a nyelvezete és szójátékai meglepő, illetve szürreális cselekményfordulatokkal van tele. Igazi teremtő folyamat volt a próbaidőszak. Szinte elszabadult bennem a meseírás, és ami mellett elszáguldott, az mind részévé vált a történetnek. Az előadás szövege bár teljesen kötött, mégis arra a látszatra törekszik, mintha szabad asszociációkon és improvizáción alapulna, hogy a szóbeli mesemondás hagyományára emlékeztessen. A darabban két fiatal, egy fiú és egy lány megsértődnek valamin és elindulnak otthonról. Nemsokára összetalálkoznak, és mindketten a mesemondásban élik ki sérelmeiket. A szó ereje által a semmiből építenek birodalmat. Az előadásban 16 dal szerepel, ezek népi gyökerű zenék. Szándékunk szerint a dalok nemcsak betétek, de a „mágikus realista” dalszövegek, amelyek tovább is viszik a cselekményt dramaturgiailag. Korábban két mesejátékban dolgoztam, az egyik Thuróczy Katalin darabja volt, a másik pedig a Gergő és az álomfogó című mesemusical. Ez az előadás az első kísérletem, hiszen Az égig érő fá-nak átdolgozója és rendezője is én vagyok" - mondta Forgács Miklós.

Gyerekkönyv-kiadás és gyerekszínház:

A gyerekkönyv-kiadás és a gyerekszínház egymásra hatását vizsgálva, elsőként a Pozsonyi Pagony Kiadót kérdeztük. Hogyan látják az elmúlt években a gyerekkönyvek piacán történt robbanást? Az gazdag gyerekirodalmi felhozatal vajon (vissza)hat-e a gyerekszínházra?

Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony Kiadó főszerkesztője: "A hazai gyerekkönyvkiadás felvirágzása az elmúlt 10-15 év eredménye. Ezalatt valóban nagy dolgok történtek. Először az 1996-os bolognai gyerekkönyv-vásáron csodálkoztunk rá dolgokra, és véleményem szerint ennek a tapasztalatával és inspirációjával indult el itthon a folyamat. Nehéz megmondani, hogy mi hatott mire, sok kis dolog erősítette egymást. Elindultak új, csak gyerekkönyvekkel foglalkozó kiadók; a felnőtt könyvekről ismert kiadók is elkezdtek gyerekkönyveket megjelentetni. Élvonalbeli kortárs magyar írók gyerekkönyveket írtak. Formabontó, bátor hangú művek születtek. A Móra Könyvkiadó is újra megerősödött. Elindult a Csodaceruza című irodalmi és művészeti magazin 5-10 éves gyerekek számára. Sok új honlap készült ebben a témában. Nyugaton a gyerekkönyvek még mindig szókimondóbbak, de nálunk is van már talán változás e téren. Például a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarán van gyerekirodalmi kiegészítő szak. Úgy érzem, hogy a gyerekszínház és a gyerekirodalom ma már meghatározóan hatnak egymásra. A legjobb gyerekkönyv-szerzők gyakran maguk is írók, rendezők, dramaturgok, bábszínészek. Tasnádi Istvánra, Szabó Borbálára, Gimesi Dórára, Jeli Viktóriára gondolok. Vagy hogy más példát hozzak: Bagossy László A Sötétben Látó Tündér-e vagy Zalán Tibor A rettentő görög vitéz-e például a színházi előadások sikere után jelentek meg könyv formában. Nyilván még jobban lehetne a színházakkal együttműködni, és az is biztos, hogy a gyerekkönyv-kiadás meg tud ágyazni egy-egy új bemutatónak."

Bagossy Laura, a Pozsonyi úti Pagony könyvesbolt vezetője: "Több olyan saját szerzőnk van, akiknek könyvei a színház felől jöttek vagy színpadra kerültek: Bagossy Lászlónak A Sötétben Látó Tündére az Örkény Színház után már több helyen színpadra került. Czigány Zoltán Csoda és Kószá-ja, Berg Judit Rumini-ja vagy Marék Veronika Boribon-könyvei. Természetesen, ha valaki bejön hozzánk a Pozsonyi úti könyvesboltba, akkor figyelmükbe ajánljuk ezeket az előadásokat; illetve van olyan is, hogy valaki az előadás láttán vásárolja meg az produkció alapjául szolgáló könyveket. Nemrégiben egyébként elindítottuk a Pagony ifjúsági kiadóját, a 12 év feletti korosztálynak szóló könyveket megjelentető Tilos az Á-t. Az ő könyveik között vannak olyanok, amelyek eredetileg hangjátéknak vagy színdarabnak íródtak. De annak idején, mikor a Kolibri Színházban dolgoztam, láttam, hogy egy-egy könyv megszerzéséért harcok folynak, hiszen előrelátható sikert jelentenek. Tehát úgy érzem, hogy a gyerekszínház és a gyerekirodalom egyre jobban közelít egymáshoz, és a színházak számára bőven van jövőbeli anyag. De nyilvánvalóan a színházaknak nehéz lépést tartani a gyerekkönyv-piaccal. A Pozsonyi Pagony, és az Pozsonyi úti üzlet tulajdonképpen egy szubkultúra, amely a vevőinknek fontos hely, tudják, hogy itt minőségi könyveket vásárolhatnak. A vevőink nagy részével személyes a kapcsolatunk."

Az interjúkat készítette: Keszthelyi Kinga