Május 23. és 31. között rendezik meg a III. Családi Színházi Fesztivált a Pécsi Nemzeti Színházban. A fesztivál blogja naponta figyelemmel kíséri az eseményeket.
A pécsi Színház tér – fotó: Cseri László
Csíksomlyói passió – fotó: Körtvélyesi László
Pécsi Nemzeti Színház
Csíksomlyói passió
zenés passiójáték
Írta: Balogh Elemér – Kerényi Imre
Zenei szerkesztő: Rossa László
Koreográfus: Vincze Balázs
Rendező: Nagy Viktor
Nagy Viktor, az előadás rendezője: A passiójáték az európai színjátszás gyökereit idézi fel, a középkori miszétrium- és moralitásjátékok, sőt a commedia dell’arte hagyományai is megvannak benne. De ezek a játékok fontosak voltak a magyar nyelv fejlődése szempontjából is, hiszen magyarul íródtak. A rendezés egyik nehézsége számomra az volt, hogy az 1981-es legendás Várszínház-beli előadástól el tudjak szakadni. A másik probléma pedig az volt, hogy kőszínházban miként lehet megteremteni az előadáshoz a megfelelő környezetet. Természetesen a régies nyelvezetet a színészek számára könnyen mondhatóvá kellett tenni, és bizonyos esetekben a nehezen érthető szituációkat is jobban ki kellett bontani. A darab nemcsak Krisztus szenvedéstörténete, hiszen már az Ószövetségtől, Ádámtól és Évától indul. Képileg és zeneileg az előadás megteremtése komplex színházi feladat, szinte olyan, mint egy operaelőadás színpadra vitele. Az előadás vizuális környezete egy templombelső, az oltárral, a szószék helyével. A színpad három szintje jelenti az alvilági, a földi és az égi szinteket. A mai figurák, a szöveghasználat és a képek sokasága a nézők számára totális színházi élményt jelentenek.
Kecskeméti Katona József Színház
És közben szól a dal…
Írta: G. A. Rossini – Németh Virág
mese zenével
Díszlet, - és jelmeztervező: Gyarmati Dóra
Dramaturg: Németh Virág
Rendező: Cseke Péter
Németh Virág, író, dramaturg: A „Zenél az erkély – kakaóval” című operabeavató-sorozat sikere nyomán az És közben szól a dal… már nagyszínpadi produkciónak készült. A sorozat onnan kapta a nevét, hogy a nagyszínház erkélyfolyosóján tartottuk ezeket az előadásokat. Először a Hamupipőké-t, aztán a Varázsfuvola gyerekeknek szánt változatát. De ez a tér egy idő után szűknek bizonyult, ezért a Rossini-bemutató eleve nagyszínpadra íródott. A meseopera zenei anyagát Rossini-áriák és duettek adják, a történet azonban új környezetbe lett helyezve, ezáltal természetesen a lerövidített operai betétek is más értelmet nyertek. Károly Kati, a színház zenei vezetője sok Rossini-dalt mutatott nekem az írás megkezdése előtt. Igyekeztem úgy alakítani a történetet, hogy minél többet beilleszthessünk közülük. A dalokhoz írt kerettörténet szerint egy magányos kislány – akit édesapja egyedül nevel –, különös képességgel rendelkező macskákkal barátkozik össze. Ezek az állatok ugyanis emberekké tudnak változni. A történet természetesen a barátságról és a családról szól. Az előadást a nyitány kivételével – ahol fontosnak tartottuk a nagyzenekari hangzást – élőzenével játsszuk: csupán egy zongora és egy hegedű van a színpadon. Gyarmati Dóra fantasztikus díszletében és jelmezeivel az előadás a klasszikus mesei és zenés színházi hagyomány szerint épül fel, a prózai részek tetőpontján szólal meg a zene.
Cseke Pétert, rendező, igazgató: A gyerekelőadások tervezése, műsorra tűzése és rendezése számunkra Kecskeméten nem csupán kötelezettség. Ezért is van az, hogy ezeket a produkciókat nagyszínpadi előadásként játsszuk. Mostanra van már egy törzsközönségünk is. Sőt, a gyerekelőadások előtt bevezető beszélgetést tartunk arról, hogy mit fognak látni a fiatal nézőink. Fontosnak tartom azt a kezdeményezésünket, hogy évente három ország öt színművészeti egyetemének előadásaiból tartunk fesztivált, hogy ennek a korosztálynak is tudjunk előadásokat mutatni a városban. A repertoár szempontjából igyekszünk követni a kortárs gyerekirodalmat, műveket, bár olykor a regények adaptálása nehézségekbe ütközik. Ezért sokszor inkább mesedarabot íratunk általunk felkért szerzőkkel.
Az interjúkat készítette: Keszthelyi Kinga