"Az ifjúsági színház megerősödött" - Pécsi Családi Színházi Fesztivál 4. nap

 

Május 23. és 31. között rendezik meg a III. Családi Színházi Fesztivált a Pécsi Nemzeti Színházban. A fesztivál blogja naponta figyelemmel kíséri az eseményeket.

Kiraly utca Pecs - Foto Cseri Laszlo

A pécsi Király utca a Színház térrel – Fotó: Cseri László

 

Csiky Gergely Színház, Kaposvár

Ajnácska

zenés mesejáték

Írta: Fésűs Éva

Zene: Némedi Árpád

Dalszövegek: Váradi R. Szabolcs

Rendező: Tóth Géza

 

Tóth Géza, rendező: Fésűs Évát, Kaposvár díszpolgárát, a Palacsintás király című nagysikerű gyerekfilm írójaként mindannyian ismerjük. A színház kezdeményezésére az Ajnácska próbaidőszaka alatt színészeink reggelenként óvodásoknak mondtak Fésűs Éva-meséket. Ezt a gyerekek nemcsak az adott pillanatban élveztek, de nagyon örültek annak is, amikor az általuk civilben megismert színészeket a színpadon, jelmezben viszontlátták és felismerték. Az eredetileg falusi színjátszóknak írt gyerek-operettet kissé didaktikusnak éreztük, és megpróbáltuk áthangszerelni modernebb témákra. Például a mesében szereplő apa-lány viszonynak mai, realisztikus formát adtunk. Azt szerettük volna, hogy a gyerekek számára felismerhetőek legyenek saját családi kapcsolataik. Az előadás sikere talán abban rejlik, hogy távol tartja magát mindenféle bugyutaságtól, ami egyébként a gyerekelőadások gyakori hibája. Némedi Árpád csodálatos zenét írt az előadáshoz. A színpadon élőzene szól: öt zenész ül a díszlet tetején. Váradi Szabolcs remek szövegeket írt a dalokhoz. A néptánc alapú koreográfia Turi Endre munkája, ő a Somogy Táncegyüttes tagja. A pécsi fesztivált egyébként nagyon fontos kezdeményezésnek tartom. Jó látni azt, hogy az előadások remek hangulatban, telt házakkal mennek.

 

Ajnacska

Ajnácska - Fotó: Memlaur Imre

 

Váradi Szabolcs, dalszövegíró: Amikor saját darabomhoz írok dalszöveget, akkor némileg könnyebb a dolgom. Azonban tisztában vagyok azzal, hogy a dalszövegírás alkalmazott műfaj. Tóth Géza, rendezővel megbeszéltem, hogy az Ajnácskában hova kerüljenek a dalok, miről szóljanak, és milyen stílusú zenét szeretne. Olyan szövegeket írtam, mintha ezek létező népdalok lennének. Természetesen a királyi udvarban elhangzó dalok szövege nem népies, de nyelvileg hasonló stílusban van tartva, mint a többi.

 

Úgy érzem, hogy az ifjúsági színház megerősödött az elmúlt években. Talán mert az előadások hasonlóan működnek, mint a felnőtteknek szólóak, ezért könnyebb hangot találni a közönséggel. Ugyanakkor nagy öröm számomra, hogy sok alkotó és színház egyre komolyabban veszi a gyerekelőadásokat. A tavalyi év legnagyobb meglepetése számomra az Örkény Színház-beli Csoda és Kósza volt, mert úgy éreztem, hogy a társulat a saját arculatára tudta formálni a darabot, és egy bátor, tökéletesen működő előadás született.

 

Az Anyu en vagyok

Az anyu én vagyok! - Fotó: Pazzetta Ubmerto

 

 

Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg

Az anyu én vagyok!

BűbájKomédia

Írta: Nógrádi Gábor

Dalszöveg: Nógrádi Gergely

Zene: Nógrádi Gergely, Máriás Zsolt

Rendező: Farkas Ignác 

 

Madák Zsuzsanna, dramaturg: Az általános iskolák felső tagozata számára bérletes előadásként játsszuk Az anyu én vagyok!-ot. Tarján Tamás ajánlotta nekünk Nógrádi Gábor saját regényéből készült színpadi adaptációját, akit egyébként a Gyerekrablás a Palánk utcában-ból ismerhetnek a nézők. A történet elég hajmeresztő, mert két lélek – anya és lánya lelke – cserélődik ki benne. A darabnak van egy varázslatos kerete, de tulajdonképpen az empátiáról, az elfogadásról szól. Ugyanis egy bizonyos élethelyzetet más szemszögből kell megélnie a cserélt lelkeknek. Mivel az előadás zajos siker lett, azt remélem, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy a nézőinket az empátiára és elfogadásra neveljük. A gyerekek felismerik az élethelyzeteket, és ezt nagyon élvezik. Hogy például szerelemes lesz a lány is és az anya is. Ez nagyon izgalmas számukra, és engem is leginkább ez fogott meg a történetben. Ezt komoly téma megpendítésének érzem ebben a korosztályban. Sőt, a szülőknek is olyan kérdéseket tesz fel a produkció, hogy tudok-e beszélni a gyerekemmel a férfi-nő kapcsolatról, a szexualitásról? Persze ezt humorral tesszük, hiszen ez egy igazi családi komédia. A gyerekek boldogan mennek a történettel, izgulnak és rengeteget nevetnek. A nagyszínpadi előadásokra négyszáz gyerek jön, sokfelől, ezért ez a helyzet nem alkalmas arra a fajta beszélgetésre, amelyet a Deszka elnevezésű programunk, az osztálytermi előadások lehetővé tesznek. Ahhoz nagyon sok drámapedagógus kéne! Azonban a jövő évi tervünk, Todd Strasser: A hullám című regénye alapján készült színdarab már azt célozza, hogy a tantermi beavató témaválasztását ötvözzük a nagyszínpadi előadásokkal. Azt remélem, hogy egy sok kérdést felvető, progresszív téma is nagy sikert arat majd.