A Magyar Színházi Társaság beszámolóját tesszük közzé, melyben május 18-i közgyűlésükről olvashatnak.
A Magyar Színházi Társaság Közgyűlésének jegyzőkönyve 2015:
A meghirdetett, 15 órakor kezdődő közgyűlésen a 67 tagszervezet közül erre az időpontra csak 18 képviseltette magát, így a meghívóban jelzettek szerint az megismételt közgyűlés 15.30-kor kezdődött el.
Csizmadia Tibor üdvözölte a megjelenteket, levezető elnöknek javasolta Solténszky Tibort, akit a jelenlévők egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadtak.
Solténszky Tibor jegyzőkönyvvezetőnek javasolta Koós Csillát, akit a jelenlévők egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadtak.
A Levezető elnök ismertette a meghívóban kiküldött napirendet. Javasolta, hogy első napirend legyen a PEB beszámolója, s utána következzen az elnöki beszámoló a tevékenységről, illetve a POSZT-ról és a Társaság helyzetéről való vita. Valamint megkérdezte, hogy van-e egyéb javaslat. Újabb javaslat nem érkezett, a jelenlévők a módosított sorrendű napirendet egyhangúan, tartózkodás nélkül elfogadták.
1.napirendként Felföldi Anikó, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság egyik tagja olvasta fel a Bizottság határozati javaslatát a Magyar Színházi Társaság 2014. évi „A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójáról, illetve annak elfogadásról.” A jelenlévők szóbeli kiegészítés után a határozati javaslatot egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadták.
Csizmadia Tibor először az elmúlt közgyűlés óta elhunyt pályatársakra való megemlékezésre szólította fel a jelenlévőket.
Beszámolójában részletesen kitért a Társaság tevékenységére. Ő már két cikluson át elnök, az idén, ősszel tisztújításra kerül sor. Tovább már nem vállalja, de az egész elnökséget meg kell újítani. Az elmúlt közgyűlés óta lezajlott egy sikeres POSZT. Részt vettünk egy biztatónak induló veszprémi konferencián, aminek többszöri sürgetésünk ellenére sem volt nagyon folytatása. Többször adtunk be módosító indítványokat az előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatban, de arra sem jött reakció. Találkoztunk a minisztérium több munkatársával – Hoppál Péterrel, Cseri Miklóssal, újra és újra elmondtuk javaslatainkat minden fórumon. Részt vettünk a szeptemberben megalapított Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala elevezésű fórumon, amely különböző művészeti és művelődési ágakat ölel fel és alapjában véve közművelődési feladatok végrehajtására jött létre. Azt az álláspontot képviseltük, hogy tényleges munkát csak munkacsoportokban lehet végezni – ott viszont ki kell bővíteni pl. a függetlenekkel a résztvevők körét. Állást foglaltunk és megnyilvánultunk különböző szakmai kérdésekben, volt, amikor a többi szakmai szervezettel együtt. Tárgyalást folytattunk többek között a Magyar Táncművészek Szövetségével is. Így mi is részesei lehettünk a nemzeti táncprogram kialakításának. Sajnos a kitüntetések területén igen rossz a tapasztalatunk – az idén a Társaság által felterjesztett művészek közül csak egy kapta meg a kitüntetést. Ez is nyilván jelez valamit.
Fontos pont a többi szakmai szervezethez való viszonyunk – természetesen leginkább a Teátrumi Társasághoz. Ezt jól jelzi POSZT körül zajló vita. Fontos, hogy folyamatosan tárgyalnunk kell egymással, és jobban oda kell figyelni a részletekre és a kommunikációra. A mostani botrányt többféleképpen lehet megítélni. Nem tudtunk megfelelő szinten tárgyalni egymással, de folytattuk az eddigi gyakorlatot a zsűri kialakításánál. Most a kritikusok – mivel a jelöltjük nem került be a zsűribe - felemelték a hangjukat, s helyzetüknél fogva a nyilvánosságot riasztották. Tudomásul kell venni, hogy nem egyedül vagyunk szakmai tulajdonosai a POSZT-nak, ennek következtében kompromisszumokat kell kötni akár a válogatók, akár a zsűri kiválasztásánál. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy a szakmai zsűri valóban a szakmák képviselőiből álljon, a Teátrumi Társaságnak más az álláspontja. Ez egy kényszer szülte együttműködés, de így is törekedni kell a szakmaiságra és az átláthatóságra, valamint a jó kommunikációra. Tanulság, hogy a szabályokat írásban is le kell fektetni, és a Társaságban is ki kell beszélni a problémákat. Az Elnökség a legjobb belátása szerint tárgyalt. Az alapszabály módosításával lehet változtatni a működési szabályokon, de teljesen optimális megoldást, a kompromisszum-kényszer miatt nem lehet találni.
A levezető elnök megköszönte a beszámolót és vitára bocsátotta azt. A vitában számos gondolat elhangzott. Többen felvetették, hogy valóban követett el hibát a Színházi Társaság elnöksége, főleg a kommunikáció terén, de azzal mindenki egyetértett, hogy szükség van a Színházi Társaság létére még akkor is, ha jelenleg nincs is akkora politikai súlya, mint korábban. Többször éri vád a szervezetet, hogy politikailag nem semleges, de ez cáfolható, mert a Színházi Táraság mindig is kifejezetten szakmai célok mentén működött, különböző ízlésű, világnézetű tagokból állt, ami összekötötte őket, az a szakmaiság volt. A Teátrumi Társaság létrejötte helyezte más fénybe a Színházi Társaságot.
A POSZT estében a személyi kérdés csúszott át szakmaiba, s ez felveti azt is, hogy meddig megengedett a konszenzuskeresés. Sok minden felmerült attól kezdve, hogy a kritika mennyiben része a szakmának, hogy milyen különbségek vannak a „művész” és a „népszínházak” között, hogy nem a műfaj, hanem a minőség számít a válogatásnál. Kérdés, kinek jó, ha pl. az Örkény Színház kilép a Társaságból. Ez megoldást nem ad, csak további problémákat generál. Ha mindenki elmenekül, mi lesz az eredménye? Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen az államigazgatás viszonya a két Társasághoz s elérni, hogy a Színházit is vegyék komolyan – például a díjfelterjesztéseknél. Volt olyan vélemény, hogy az elnöksége nem ért el semmit, meg az is, hogy igazából csak egy szakmai szervezetnek kellene léteznie. Nem szabad hagyni, hogy személyes sérelmek befolyásolják tetteinket és döntéseinket, és nem szabad feladni azt, hogy minden területen folyamatosan hangoztassuk a szakmai érveinket. Proaktívnak kell lenni, programok mentén előre menni, és nem utólag reagálni. Mindent újra át kell beszélni, javaslatokat tenni, de tényleges munka elsősorban kisebb csoportokban tud folyni. A legfontosabb, hogy megmaradjon mind a POSZT mind pedig a Színházi Társaság. De mindent újra át kell gondolni.
Június 9-én a POSZT-on lesz egy megbeszélés a fesztiválról, ami a készülő tanulmány alapjain zajlik, de ez nem zárja ki, sőt feltételezi a problémákat feldolgozó, kisebb munkacsoportok létrehozását.
A hosszas vita után a jelenlévők egyhangúan elfogadták Csizmadia Tibor elnöki beszámolóját és úgy döntöttek, hogy feláll egy munkacsoport, melynek tagjai: Hajós Zsuzsa, Kentaur, Radnai Annamari. Ők tetszőlegesen meghívnak maguk közé embereket s javaslatokat dolgoznak ki a Társaság munkájának reformjára. Egyben javaslatokat gyűjtenek arra vonatkozólag is, hogy az őszi tisztújításkor ki legyen a Társaság elnöke. Az Elnökség tagjait az alapszabályban meghatározott módon, az egyes szakmai csoportok delegálják, akiket a közgyűlés csak megerősít. Közvetlenül csak az elnök megválasztása történik.
A Levezető elnök megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és a gyűlést bezárta.