"A nyelv szépsége a mozgatórugó" - Pécsi Családi Színházi Fesztivál 6. nap

A Pécsi Családi Színházi Fesztivál 6. napján a Vígszínház Toldijáról Csőre Gábor mesélt.

Csőre Gábor, színész: "Én kerestem meg a Toldi ötletével Eszenyi Enikőt. Érdekes módon őt is éppen foglalkoztatta az Arany-mű. Úgy éreztük, hogy a Toldi-nak filmszerű a dramaturgiája, ezért Paczolay Béla, filmrendezőt kértük fel a munkára. A rendező és magam is a Házi Színpadban gondolkodtunk, de Eszenyi Enikő ragaszkodott a Pesti Színházhoz. Bélával végigtekintettük az előadás lehetőségeit és elvárásait, és nagyon megijedtünk, hogy milyen nagy az a tér. De a színpad kiválasztása egyértelműen Enikőt igazolta. Egyáltalán nem számítottunk arra, hogy az előadás ekkora siker lesz. Egyébként a levegőben volt a téma, Horváth Csaba is a mi bemutatónkkal egy időben rendezte meg a Toldi-t a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező osztályában. 

Fotó: Dömölky Dániel

A Toldi nyelvezete olyan, mint egy gyönyörű virágoskert. De Arany szövegében bizonyos részek megfejtése mégis nagy kihívás. Kovács Krisztina volt a mű dramaturgja. Tíz-tizenöt sor esetében értelmezési különbségek merültek fel közöttünk, úgyhogy ezeken a helyeken el kellett döntenünk, melyik szóra essen a hangsúly ahhoz, hogy az adott sor megfelelő jelentést kapjon. Ilyen vita elsősorban a régies szövegek esetében fordult elő, ahol egy-egy szó, kifejezés jelentése mára kikopott a nyelvből. A szövegben apró húzásokat is eszközöltünk: ha például egy fizikai akció le van írva, azt kihagytuk, és ehelyett eljátszom. Másféle húzások is vannak: azt a célt szolgálják, hogy gyorsítsák a cselekményt, azaz erősítsék a drámaiságot. Így másfél óra lett a játékidő zenével együtt. 

Az előadás minden látszat ellenére nagyon változatos. Egyrészt, mert két zenész partneremmel interaktív kapcsolatban vagyok; másrészt a Pesti Színház nézőterén helyet foglaló ötszáz ember szinte partneremmé válik az este folyamán.  Ha az okát keresem annak, hogy miért jelenik meg egyre több vers alapú előadás a prózai színházakban, mint például az Anyám tyúkja az Örkényben, akkor arra gondolok, hogy elsősorban a nyelv szépsége, igényessége és tartalmassága a mozgatórugó. Ezek a versek a gyökereinket illetően konszenzust jelentenek, jó értelemben vett diákkori nosztalgiát. Amit ezek a művek hordoznak, az végre nem megosztó sem ízlésben, sem világszemléletben."

Fotó: Cseri László

Péczely Dóra, a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője: Csodálatos és jól látható folyamat részesei vagyunk, akik az elmúlt években a gyerek és ifjúsági könyvek kiadásával foglalkozunk. A Pagony közel tíz évvel ezelőtt elkezdett új kortárs szerzőket és illusztrátorokat felfedezni a magyar irodalom számára, amit aztán sok kiadó követett. Az ifjúsági (young adult) irodalom kiadása egy kicsit később kezdődött mindenhol: a Tilos az Á Könyveknek ez a negyedik féléve. Az alapot a Pagony szerzői adták: Gévai Csilla, Dávid Ádám és az Időfutár-sorozat szerzői. Azóta mindegyiküknek megjelent már újabb könyve, de közben én is a Pagony által megkezdett utat folytattam: külföldi és magyar szerzőket kerestem és találtam friss nyelvezettel és érzékeny, mai témákkal. Így született meg Kemény Zsófitól az Én még sosem, Bódis Krisztától a Carlo Párizsban vagy Laboda Kornéltól a mátéPONTindul című regény a 16+-os korosztálynak. A folyamat azzal indult, hogy ki kellett találni, milyen korosztályokban gondolkodjunk. A 12+, 14+ és 16+-os felosztást választottuk. A külföldiek közül először holland szerzők könyveit adtuk ki, de időközben lett egy remek svájci és egy ausztrál írónk, emellett egy amerikai szerzőpárosunk is. Ahogy a gyerekkönyvek esetében, a színházak is egyre nyitottabbak a kortárs ifjúsági szövegekre, komoly siker lett például a Semmi című regény adaptációja a budapesti Bábszínházban. Szerintem lesz ennek folytatása, hiszen azokból a kamaszokból, akik most ezeket a könyveket olvassák, pár év múlva dramaturgok és rendezők lesznek! Nagyon nagy vágyam, hogy valamelyik Tilos az Á Könyv is színpadra kerüljön!

Az interjúkat készítette: Keszthelyi Kinga