Gryllus Dorka: „Minden átlépett egy másik dimenzióba”

Gryllus Dorkát a Nők Lapja kérdezte. Lapszemle.

A színésznő több mint tíz éve ingázik Berlin és Budapest között. „Nem ezért mentem el, hanem mert filmeket akartam forgatni. Forgattam kint egy filmet, és láttam, hogy ott van olyan szakma, hogy filmszínész. És azt mondtam, hogy én is ezt akarom csinálni. (…)

Most már nem is tudom, hogyan lehetne máshogy. Ha csak itt lennék, vagy csak ott, már nem lenne jó nekem. Mindkettő a részemmé vált. Ha csak Berlinben lennék, hiányozna a családom, az anyanyelvem, az itteni bázis. De szükségem van arra a szabadgondolkodású, nyitott, multikulturális közegre is, ami Berlinben körülvesz. Hálás vagyok az Úristennek, hogy nekem ez már megadatott. Az első generációhoz tartozom, aki már szabadon mehetett” – fejtette ki Gryllus Dorka. 

„Az életben vannak rövid- és hosszútávfutók. Van, aki száz méteren tudja kihozni magából a legtöbbet, a másik meg maratont fut jobban. Én inkább sprinter vagyok, bár nagyon szeretem a színházat is. Anyukám mesélte, hogy egyszer, amikor Bulgáriában nyaraltunk, volt ott egy filmforgatás, és én folyton ott akartam lenni. Ő akkor azt hitte, azért, mert királylányok szerepeltek benne, és azokat akartam nézni. Mostanra derült csak ki, hogy egészen másról volt szó” – tette hozzá a színésznő, aki arról is beszélt, nem racionális döntés kérdése volt, hogy egy magyar színész mellett horgonyoz le. 

„Egyszerűen halálosan szerelmesek lettünk egymásba. Mindent elsöprő érzés volt. Eltartott egy ideig, amíg hozzászoktam. Távkapcsolatban éltünk, de amikor terhes lettem, evidens volt, hogy itt fogom megszülni a kisfiamat, Budapesten. A szülés után a mindennapi életbe való visszaállás egyébként sokkal lassabban ment, mint azt előre elképzeltem. Mivel annyira imádom a munkámat, azt hittem, én már a gyerekem két hónapos korában vígan dolgozni fogok. Ehhez képest fél évig alig bírtam kimenni a lakásból.

A szüleim már komolyan aggódtak miattam, mert lemondtam munkákat. Szóltak, hogy most már ideje visszamászni a rúdra. Megijedtek, hogy egy életre lemondok a színészetről. De ezeket a dolgokat nem lehet siettetni. Emlékszem, Soma fél éves lehetett, amikor elvállaltam egy egynapos munkát egy tévéműsorban. Azt sem tudtam, hol vagyok, annyira nem találtam a kapcsolódást ehhez a másik világhoz. Egyáltalán nem érdekelt. Totál amatőrként figyeltem az embereket, hogy mennyire komolyan veszik, amit csinálnak. Aztán jött a felkérés a Tetthely sorozattól. Ez volt az első komolyabb megbízás, amit elvállaltam” – árulta el a színésznő. 

„Van egy indiai mondás, amely szerint egy falu kell ahhoz, hogy felnevelj egy gyereket. Szerintem ma már ez nem így van. Ma az egész világ azt kommunikálja feléd, hogy a gyereked a te magánügyed. És annak a munkának, amit egy nő otthon végez, nincsen semmi becsülete. Csak otthon van a gyerekkel - mondják, pedig ez sokszor nagyon kemény munka, sokkal több megbecsülésre, támogatásra lenne szükség a társadalom részéről” – fogalmazott Gryllus Dorka, aki elárulta soha többé nem lesz már olyan fontos számára a színészet, mint korábban.

„De nem azt mondom, hogy már nem fontos. Nem tudok élni színészet nélkül, csak valahogy minden egy másik dimenzióba lépett át” – nyilatkozta Gryllus Dorka.  

A teljes interjút a Nők Lapjában olvashatják.