„Jön a Gólem” - 12 településre jut el a Lefitymálva

A kibeszéletlen, eltemetett történelmi emlékezet feldolgozására tesz kísérletet a Gólem Színház Lefitymálva c. előadásával az ország 12 településén, a „Jön a Gólem” programsorozat keretében. 

 

 

Milyen kérdések vetődnek fel és hányféleképpen is értelmeznek azonos helyzeteket más-más oldalon állók? Lehet-e valódi párbeszédet kezdeményezni látszólag megkövült álláspontok mentén? Milyen indulatok szabadulnak fel? És képesek-e ezek a közösségek a valóban nyílt félelem mentes párbeszédre?

 

 

 

A szerző, Vinnai András a Lefitymálva c. előadásról:

 

„A színdarab egyszerre szimpatizál és gyűlölködik minden szélsőséggel, miközben önmagának is folytonosan gáncsot vet. Bevállaltan antiszemita és zsidóbérenc, egyértelműen antinacionalista és fajvédő. Egyszerre holokauszt-tagadó és tartja a holokausztot az aduásznak, amit bármikor elő lehet rántani a pakliból. Addig szeretnénk püfölni a fogalmakat és a kategóriákat, a félelmeket és a fájdalmakat, amíg azok teljesen el nem veszítik eredeti jelentésüket és funkciójukat."

 

antiszemi2

 

 

A Gólem Színház közleménye a programsorozat kapcsán:

 

A projekt célja az emlékezés kultúrájának javítása, másrészt lehetőséget teremteni az őszinte, félelmek nélküli párbeszédre, az előítéletekről való közös gondolkodásra, a tévhitek eloszlatására. A közvetlen célcsoport azoknak a kiválasztott településeknek és térségeknek a lakosai, ahol 1944 előtt nagyobb zsidó közösségek éltek, de eredményeink kommunikálása után szélesebb körben is meríthetnek tapasztalatainkból.

 

A kiválasztott helyszínek: Gyöngyöspata, Verpelét, Mezőcsát, Bonyhád, Zsámbék, Zalaszentgrót, Kapolcs, Kővágóörs, Keszthely, Orosháza, Jánoshalma, Sárbogárd.

 

 

A projekt központi eleme a beszélgetéshez szükséges felszabadult légkört biztosító Lefitymálva című előadás és az azt követő beszélgetés. Ezt megelőzi a helyi segítők kiválasztása és előzetes képzése egy szeminárium keretében. Fontos mérhető elem a „Mi jut eszébe arról a szóról, hogy zsidó?“ kérdésre az előadást és beszélgetést megelőzően és néhány hónappal utána adott válaszok összehasonlítása. Partnereink a Magyar Zsidó Levéltár és annak igazgatója Toronyi Zsuzsa, a Visegrádi utcai modern ortodox zsinagóga közössége, és a Bálint Ház. A projekt tapasztalatainak folyamatos és interaktív kommunikálása is cél. 1944-ig többszázezer zsidó élt vidéki településeken. A ma ott élők nem is tudják, mennyi szálon kapcsolódik történelmük a zsidóságéval, pedig még élnek néhányan, akik emlékezhetnek. Sok ilyen helyen nő a szélsőjobboldali eszmék térnyerése, a helyi közbeszédet, gondolkodásmódot rengeteg előítélet terheli. Az indulatok félelem nélküli megbeszéléséhez nincs megfelelő platform. Nagy a lemaradás ezen a területen, ezért most, a Holokauszt emlékévében minden eszközzel foglalkozni kell a problémával.

 

 MG 2966

 

Hiszünk abban, hogy a sokszor nevetséges előítéletek pellengérre állítása, az intoleráns viselkedés görbe tükörben történő bemutatása segít az ellentétek megbeszélésében, illetve a negatív sztereotípiák lebontásában. Ezeken a helyeken már nincs vagy csak nagyon kis számú a  zsidó közösség. A projekt segít, hogy azok, akik ott élnek, megismerjék a saját lakóközösségük történetét, bűneit és áldozatait is, és ezáltal elindulhat egy termékeny, a feszültségek feldolgozását segítő párbeszéd. A gyűlölködő emberek hiányos és ködös információk alapján ítélkeznek és alkotnak általánosító véleményt, lehet, hogy még igazából nem is találkoztak zsidóval életük során.  Most itt van erre is a lehetőség! Az előadásra ugyanis mindenkit – de mindenkit – vár a Gólem.