A 15 éves budapesti Fogi Színház május 30-án tartotta legújabb mesedarabjának a bemutatóját. A Karinthy Színházban megtartott premier keretében ezúttal egy magyar népmesét láthatott a közönség Árgyélus királyfi és Tündér Ilona címmel, Divinyi Réka átdolgozásában.
A Fogarassy András színész-rendező által 2000-ben alapított színház repertoárján 27 meseelőadás szerepel. A színtársulat kiemelt feladatként kezeli a gyermek- és ifjúsági korosztály nevelését, valamint elhivatott a környezetvédelem iránt, a népszerű történetek interpretálása, a magyar szerzők műveinek bemutatása mellett. Bálint Ágnes, Csukás István, Fekete István és még sokan mások szerepelnek a színház szerzői között. Évente 80 ezer látogatója van a Fogi Színház előadásainak az országban. Nincs kőszínháza, így előadásait főként művelődési házak fogadják be.
Az új bemutatóról:
Árgyélus, a király fia és Tündérszép Ilona, a jóságos lány találkozásáról, szerelméről, egymás iránti felelősségükről szól a mese. Árgyélus királyfi furfanggal küzd az útját keresztező ellenségekkel, Ilona szívével és eszével segíti társát. A történet egy aranyalmafánál kezdődik, mely éjjelente virágba borul és termést hoz. Az almák azonban rendre eltűnnek reggelre, hiába őrizték. Varjú képében jön el Tündérszép Ilona. Sok-sok viszontagság után, ahogy a tündérmesékben már megszokhattuk, a királyfi legyőzi ellenségeit és egymásra találnak a szerelmesek. S addig élnek, míg meg nem halnak. A mese az egymás iránti felelősségről, szeretetről szól, így a gyermekek a színház adta lehetőségek között kapnak fontos értékeket...
A mese eredetéről:
Árgírus (a népi változatban Árgyélus) egy feltehetően középkori eredetű széphistória hőse, a korai magyar verses líra, majd a nép ajkán élő tündérmesék egyik közkedvelt alakja. A király gyümölcsfájáról rejtélyes körülmények között eltűnő termést Árgírus őrzi meg sikerrel az azt dézsmáló tündércsapattól, de egy átok vagy saját hibája miatt a tündérek legszebbikét, Tündérszép Ilonát szem elől téveszti. Az Árgírus-történetek azokat a hosszas megpróbáltatásokat és szenvedéseket mesélik el, amelyek végén a két szerelmes egymásra talál. Legkorábbi magyar nyelvű töredéke az 1618-as keltezésű Tatrosy György-énekeskönyvből ismert (História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról), első kiadását 1749-ből ismerjük. Egyes feltevések szerint a 16. század második felében írhatta az erdélyi Gergei Albert, közvetlen olasz forrás alapján, de a történet motívumai ismertek a bizánci, görög, török, román és délszláv irodalomból is. Legnépszerűbb irodalmi feldolgozása Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve.
A Fogi Színház tíz éve felnőtt színházat is működtet Fogi-Bulvárszínház néven, mely szintén bemutatóra készül a nyáron. Ken Ludwig Botrány az operában című vígjátéka premierjének Mikó István rendezésében július közepén Kaposvár ad otthont.
Fogi Színház
Árgyélus királyfi és Tündér Ilona
Árgyélus királyfi: Balassa Levente/Budai Márton Zoltán/Kelemen Ákos
Tündérszép Ilona/Naplány/Széllány/Hableány: Kaprielian Alexa
Botor: Vinyarszki Janó
Borcsa/Királyné/Naplány/Széllány: Pintér Dorina/Gerencsér Alexandra
Métely/Hold: Valu Rebeka/Schupp Gabriella
Király/Nap/Szélkakas/Kagyló: Egri László/Fekete István
Kamarás/Kutya/Szél/Rák: Kocsis Gábor/Ott József
Díszlet és jelmeztervező: Halász G. Péter
Zene: Rossa László
Dalszöveg: Bencze Balázs
Koreográfia: Kaprielian Alexa
Rendezőasszisztens: Németh Gabriella
Rendező: Szabó Zsuzsa
Producer: Fogarassy András
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.