Mi lesz veled POSZT? - Így vitáztak a fesztivál jövőjéről

Terítéken a POSZT címmel szakmai beszélgetést rendeztek a jubileumi fesztivál keretében, ahol ismertették a találkozó elmúlt 15 évéről készült tanulmány eredményeit és az alapítók illetve a tulajdonosok képviselői is felszólaltak.

A beszélgetés itt teljes terjedelmében meghallgatható!

Gáspár András, a beszélgetés moderátora elmondta, projektvezetőként vett részt a POSZT elmúlt 15 évéről készülő tanulmány elkészítésében, amelyet az NKA és a POSZT Kft. rendelt meg a Szűcs Gábor rendező vezette Mozaik Művészegyesülettől.

Gáspár András

Megszületett a POSZT-tanulmány

„Június 30-án adják át ezt a közel 200 oldalas tanulmányt, amely megpróbálja felhívni a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek a fesztivált övezik és javaslatokat is tartalmaz arra vonatkozóan, miként lehetne továbbgondolni ezt a rendezvényt” – fogalmazott Gáspár András, aki arról számolt be, a 2014. évi fesztiválon 1000 fős véleménykutatást végeztek a közönség körében. A felmérés adatain túl a KSH illetve a POSZT Kft. által rendelkezésre bocsátott információkra is támaszkodik a kutatás, amelyben különböző szakterületek képviselői is megnyilatkoznak, köztük Balázs Edina, a Turizmus Zrt. vezetője, Markó Angéla, a győri színház gazdasági vezetője, vagy Kővári Zsuzsi, a Zöldpardon egykori vezetője.

A közönség

"Meg kell történnie a POSZT újrapozícionálásának”

„Az anyag vizsgálja a POSZT finanszírozását, kommunikációját, marketingjét, a fesztivál és a turizmus kapcsolatát, a találkozót, mint kulturális eseményt és mint terméket. (...) Nem tudok számot adni az összes tanulságról, de mondok olyan példákat, amelyek jelzik, milyen tendenciák határozzák meg a fesztivált. (...) Bár a POSZT országos rendezvény szeretne lenni, közönségének csak 16,4 százaléka érkezik 50 kilométernél távolabbról. Kezdetben pénzdíjazással járt az elismerés, ez mára megszűnt, sőt, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a díjazottak helyett az ő képviselőik veszik át a díjat. A POSZT turisztikai szempontból stagnál, stagnál a jegybevétele, alacsony a reklámbevétele, nemzetközi fesztiváljellege korlátozottan érvényesül, a médiamegjelenéseket vizsgálva a szakmai beszélgetések imázsrombolóak, fejlesztés helyett bizonyos területeken visszafejlesztés jelei ismerhetők fel” – sorolta Gáspár András. „A tanulmány készítői szerint a POSZT versenyképes fesztivállá tehető színházi, turisztikai, marketing szakemberek együttműködésével, stratégiai terv kidolgozásával, amelyet a tulajdonosok elfogadnak. Összegezve a tapasztalatokat, meg kell történnie a POSZT újrapozícionálásának” – szögezte le Gáspár András, aki azt is ismertette, 2015-ben, a POSZT webes megjelenéseinek 71 százaléka tudósított, 19,52 százaléka negatív színben tüntette fel és csupán 9,17 százaléka növelte a POSZT „véleményárfolyamát”.

Jordán Tamás

"Nagy válságban vagyunk"

A moderátortól a POSZT alapítója vette át a szót. „Kedves András, ez a tanulmány kitűnő forrásmunka lehet, de talán most másról kéne beszélgetünk” – kezdte szavait Jordán Tamás. „Mi most azért ülünk itt szorongva, utat keresve, mert nem szeretjük egymást és nagyon nagy válságban vagyunk. Ezt nem fogja megoldani az elemzés” – hívta fel a figyelmet a szombathelyi színigazgató, akit arról kérdeztek, milyen gondolatok mentén indult a fesztivál.

Simon István

Mi hibádzik?

„Mi a kezdő csapattal azt tartottuk a leglényegesebbnek, hogy ezen a találkozón a színházi szakma képviselői jókedvben együtt legyenek, barátságok szülessenek, mosolyra fakadjanak, megkedveljék egymást. (...) Ez az, ami most hibádzik. (...) Igazatok van abban, hogy fel kell dolgozni turisztikailag, szakmailag, az EU szempontjából, hogy mi történik a POSZTon, de én arról beszélgetnék szívesen, van-e esély arra, amiről én kezdettől fogva álmodozom: kiszorítani a tevékenységünkből a politikát és azt képviselni, hogy egymás szövetségesei vagyunk, egy szent ügyért közösen dolgozunk” – fejtette ki Jordán Tamás, aki szerint fontos lenne, hogy a szakmaiság legyen a legfőbb szervezőerő, ezért azt javasolná, hogy a két színházi társaság jelöljön ki 7 olyan intakt művészt, akire nyugodt szívvel rábízná a POSZT irányítását, alakuljon egy művészi grémium, amely új irányt ad a fesztiválnak, a két színházi társaság pedig más terepen mérkőzzön egymással. „Javaslom a kispályás focit, mert ott rögtön eredményt lehet hirdetni” – tette hozzá Jordán Tamás, aki azt jósolta, ha minden úgy folytatódik tovább, ahogy eddig, az egyik színházi társaság „kinyúvad”, a győztes pedig örömünnepet ül, rohangál, elesik a letett fegyverekben és kitöri a nyakát.

Simon István, a POSZT egykori főszervezője is javaslatot tett: megszűntetné a versenyt. „Lehet, hogy eretnek dolgot mondok, de sok olyan fesztivál van a világon, ahol nincs díjazás. Mi már mindent kipróbáltunk, volt olyan év, amikor egyedül, párban és többedmagukkal válogatták a versenyprogramot, de még jobbat nem lehetett kitalálni, mint hogy ember válogasson” – mondta Simon István.

Simon István, Jordán Tamás, Stenczer Béla, Csizmadia Tibor

"A krízisek rávilágítanak problémákra"

A Magyar Színházi Társaság elnöke, arról beszélt a POSZT már sok válságon esett át és most is válságban van, de valószínűleg nem az a megoldás, hogy felszámolja saját magát. Úgy látja, a fesztivált mindig viták övezték, de amióta a Teátrumi Társaság is tulajdonos lett, mindenben megállapodásra törekszenek. „Mindig azt tartottuk szem előtt, hogy bármilyen kompromisszum vagy vita árán, de ez a rendezvény azt reprezentálja, hogy a szakma egységes. (...) A krízisek rávilágítanak problémákra, de én fontosnak tartom, hogy a POSZT tovább éljen” – fejtette ki Csizmadia Tibor.

A Magyar Teátrumi Társaság titkára úgy vélte, a POSZTot háromféle szempontból logisztikai, szakmai illetve pénzügyi szempontból érdemes vizsgálni, ezt tették az említett tanulmány készítői, ezzel pedig hiánypótló munkát végeztek. „Én úgy látom, hogy a POSZT fölött logisztikai értelemben egy kicsit eljárt az idő, (...) mint fesztivál elmarad az elvárásoktól. Ennek az az oka, hogy Magyarország az elmúlt években a fesztiválok országa lett” – magyarázta Szabó László, aki megerősítette, a két színházi társaság rengeteg vitát folytat egymással, de ezek szükségszerű, termékeny viták, amelyek rendre megegyezéshez vezetnek és végül mindkét fél kiáll az eredményért.

Szabó László

"Akié a felelősség, azé a döntés"

Az elmúlt időszak történéseit is kommentálta: „Tessék tudomásul venni, hogy a POSZT iránt a tulajdonosoknak felelőssége van, 170 millió forint nem játék, (...) ezért a NAV, a bíróság, a közönség előtt felelünk. Lehetetlenség, hogy ne tudjunk döntéseket hozni azokban a kérdésekben, amelyekben kötelesek vagyunk határozni. Akié a felelősség, azé a döntés. A hibát ott követtük el, hogy nem írtuk le, ilyen módon nem tettük világossá, hogy zajlik a zsűri kiválasztása. Ha le vannak írva a szabályok, akkor nem fordulhat elő, hogy valaki visszalép a versenytől. Hogy is tehetné? Bejutott az olimpiai döntőbe 100 méter gyorson, de nem tetszik az időmérő bíró? Akkor nem vesz részt a versenyen, majd megnyeri más” – jelentette ki Szabó László, aki úgy vélekedett, Pécs magas toleranciaszintről tett tanúbizonyságot.

„Nagyon jó dolog, ha mindenki szeret mindenkit, ha átlengi a levegőt a közös szerelem, de ilyen helyzet egyszerűen nincs. Mindig vannak érdekellentétek, értékviták, pénzügyi viták, felelősség viták. Jó, ha egyetértésre törekszünk, de mindenben soha nem fogunk egyetérteni” – zárta mondandóját Szabó László.

Jordán Tamás, Stenczer Béla, Csizmadia Tibor

"A közönség kitart"

Pécs alpolgármestere azt közölte, a városvezetés nem szeretne szakmai kérdésekbe beleszólni, és mint többségi tulajdonosok, úgy vélik, adódhatnak viták, de a lényeg, hogy a felek közös álláspontra jussanak, amely tiszta viszonyrendszert eredményez. „Itt az ideje annak, hogy újragondoljunk a fesztivált, de Pécs városa abban érdekelt és kitart amellett, hogy szeretne helyet adni a találkozónak” – állította Dr. Őri László.

Stenczer Béla, a POSZT Kft. egyik ügyvezető igazgatója csatlakozott Dr. Őri László szavaihoz és egyetértett azzal, hogy vadonatúj logisztikai tervre, új szervezeti keretre van igény.

A hallgatóság és Márta István

A beszélgetés utolsó megszólalója Márta István volt, aki elárulta, Magyarországon 4000 fesztivál létezik, ami fesztiválnak nevezi magát, de csupán 350 rendelkezik ezzel a minősítéssel. „Május elején 761 európai, ezen belül 25 magyar fesztivál kapta meg az európai fesztiválminősítést 2015-2016-ra az Európai Fesztivál Szövetségtől, köztük a POSZT” – ismertette a Magyar Fesztiválszövetség elnöke, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Ügyvezetője, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon a szakmai fesztiválok nem elsősorban turisztikai céllal jönnek létre, ugyanakkor az is látszik, hogy a közönség kitart a POSZT mellett. „Ezt az egyet nem szabad szem elől téveszteni” – összegzett Márta István.

A beszélgetés teljes terjedelmében meghallgatható itt!

Tudósított: Tóth Berta / Színház.hu